Goju ryu

Chojun Miyagi nagy testi erejƱ, szelĂ­d, szerĂ©ny ember volt. Azt tartottĂĄk rĂłla, hogy egy szent lelke van bika testĂ©ben. 1924-ben a Judo megalapĂ­tĂłja, KANO professzor nĂ©hĂĄny tanĂ­tvĂĄnyĂĄval nagy sikerƱ bemutatĂłt tartott a szigeten. EzutĂĄn többen kĂ©rtĂ©k Miyagit, hogy erƑsĂ­tse meg a karate helyzetĂ©t Ă©s Ƒ is mutassa be az ebben a mƱvĂ©szetben rejlƑ lehetƑsĂ©geket. Miyagi ragaszkodott ahhoz, hogy a meghĂ­vĂłra azt is Ă­rjĂĄk rĂĄ: „Nem a lĂĄtvĂĄnyossĂĄgĂ©rt, hanem az okinawai karatĂ©Ă©rt.” A bemutatĂł egĂ©sz dĂ©lelƑtt tartott, Ă©s a nĂ©zƑk sok csodĂĄlatos dolgot lĂĄthattak.

Az összekötözött bambuszszĂĄlak közĂ© Miyagi ujjheggyel beleszĂșrt, majd közĂ©prƑl kihĂșzott egy szĂĄlat, a fa kĂ©rgĂ©t letĂ©pte puszta kĂ©zzel, egy hatalmas felfĂŒggesztett hĂșsdarabba szintĂ©n beleszĂșrta a kezĂ©t, majd kitĂ©pett egy darabot. A nĂ©zƑk hosszĂș botokkal ĂŒthettĂ©k a testĂ©t, de nem mutatott semmi fĂĄjdalmat. TalpĂĄval krĂ©taporba lĂ©pett, majd felugrott Ă©s a mennyezeten hagyta lĂĄbnyomĂĄt. HĂŒvelykujjĂĄval lyukat ĂŒtött egy petrĂłleumoskannĂĄn. A bemutatĂł utĂĄn a következƑket mondta: „BĂĄrki, aki megfelelƑen gyakorol, meg tudja csinĂĄlni ezt. Ez egyszerƱen a munka ellenĂ©rtĂ©ke. A karate teljes önfelĂĄldozĂĄs.” Miyagi Ă©lete sorĂĄn fĂĄradhatatlanul tanĂ­tott, elsƑsorban OkinawĂĄn, JapĂĄnban, sƑt Hawaiin is. JAPÁN GOJU-RYU A YAMAGUCHI ĂĄltal tanĂ­tott Goju vĂĄltozat több szempontbĂłl eltĂ©r az eredeti okinawai Goju-tĂłl. A GOJU kifejezĂ©s kemĂ©nyet (GO) Ă©s lĂĄgyat (JU) jelent, aminek alapvetƑ Ă©rtelme, hogy a hĂĄrĂ­tĂĄsok lĂĄgyan, a tĂĄmadĂĄsok kemĂ©nyen törtĂ©nnek. A kemĂ©nysĂ©get a SANCHIN KATA szimbolizĂĄlja, ahol a test minden izma megfeszĂŒl Ă©s harci szellemmel telĂ­tƑdik A lĂĄgysĂĄgot a TENSHO, ami lassĂș, csavart mozgĂĄsokbĂłl ĂĄll. SzĂĄmos formĂĄt hasznĂĄlnak mĂ©g, melyekbƑl nĂ©hĂĄny az ĂĄllatok mozgĂĄsĂĄt utĂĄnozza. A GOJU irĂĄnyzata a legrĂ©gibb harci hagyomĂĄnyokat foglalja magĂĄban, mellƑzve a bonyolult technikĂĄkat, de megƑrizve a harci szellemet. YAMAGUCHI vĂĄltoztatott a formagyakorlatokon Ă©s nagyobb hangsĂșlyt helyezett a szabad kĂŒzdelemre. KisegĂ­tƑ gyakorlatkĂ©nt jĂłgĂĄhoz hasonlĂł tartĂĄsokat Ă©s lĂ©gzĂ©sgyakorlatokat is beĂ©pĂ­tett iskolĂĄjĂĄba. A japĂĄn szellemnek megfelelƑen hangsĂșlyozottabbak lettek a formalitĂĄsok, az erƑ kĂŒlsƑ kifejezƑdĂ©se, a katĂĄk hevesebbĂ© Ă©s hangosabbĂĄ vĂĄltak. Izometrikus gyakorlatok is helyet kaptak, az egĂ©szet pedig ĂĄthatotta a sztoikus japĂĄn szellem.