Chojun Miyagi nagy testi erejƱ, szelĂd, szerĂ©ny ember volt. Azt tartottĂĄk rĂłla, hogy egy szent lelke van bika testĂ©ben. 1924-ben a Judo megalapĂtĂłja, KANO professzor nĂ©hĂĄny tanĂtvĂĄnyĂĄval nagy sikerƱ bemutatĂłt tartott a szigeten. EzutĂĄn többen kĂ©rtĂ©k Miyagit, hogy erĆsĂtse meg a karate helyzetĂ©t Ă©s Ć is mutassa be az ebben a mƱvĂ©szetben rejlĆ lehetĆsĂ©geket. Miyagi ragaszkodott ahhoz, hogy a meghĂvĂłra azt is ĂrjĂĄk rĂĄ: âNem a lĂĄtvĂĄnyossĂĄgĂ©rt, hanem az okinawai karatĂ©Ă©rt.â A bemutatĂł egĂ©sz dĂ©lelĆtt tartott, Ă©s a nĂ©zĆk sok csodĂĄlatos dolgot lĂĄthattak.
Az összekötözött bambuszszĂĄlak közĂ© Miyagi ujjheggyel beleszĂșrt, majd közĂ©prĆl kihĂșzott egy szĂĄlat, a fa kĂ©rgĂ©t letĂ©pte puszta kĂ©zzel, egy hatalmas felfĂŒggesztett hĂșsdarabba szintĂ©n beleszĂșrta a kezĂ©t, majd kitĂ©pett egy darabot. A nĂ©zĆk hosszĂș botokkal ĂŒthettĂ©k a testĂ©t, de nem mutatott semmi fĂĄjdalmat. TalpĂĄval krĂ©taporba lĂ©pett, majd felugrott Ă©s a mennyezeten hagyta lĂĄbnyomĂĄt. HĂŒvelykujjĂĄval lyukat ĂŒtött egy petrĂłleumoskannĂĄn. A bemutatĂł utĂĄn a következĆket mondta: âBĂĄrki, aki megfelelĆen gyakorol, meg tudja csinĂĄlni ezt. Ez egyszerƱen a munka ellenĂ©rtĂ©ke. A karate teljes önfelĂĄldozĂĄs.â Miyagi Ă©lete sorĂĄn fĂĄradhatatlanul tanĂtott, elsĆsorban OkinawĂĄn, JapĂĄnban, sĆt Hawaiin is. JAPĂN GOJU-RYU A YAMAGUCHI ĂĄltal tanĂtott Goju vĂĄltozat több szempontbĂłl eltĂ©r az eredeti okinawai Goju-tĂłl. A GOJU kifejezĂ©s kemĂ©nyet (GO) Ă©s lĂĄgyat (JU) jelent, aminek alapvetĆ Ă©rtelme, hogy a hĂĄrĂtĂĄsok lĂĄgyan, a tĂĄmadĂĄsok kemĂ©nyen törtĂ©nnek. A kemĂ©nysĂ©get a SANCHIN KATA szimbolizĂĄlja, ahol a test minden izma megfeszĂŒl Ă©s harci szellemmel telĂtĆdik A lĂĄgysĂĄgot a TENSHO, ami lassĂș, csavart mozgĂĄsokbĂłl ĂĄll. SzĂĄmos formĂĄt hasznĂĄlnak mĂ©g, melyekbĆl nĂ©hĂĄny az ĂĄllatok mozgĂĄsĂĄt utĂĄnozza. A GOJU irĂĄnyzata a legrĂ©gibb harci hagyomĂĄnyokat foglalja magĂĄban, mellĆzve a bonyolult technikĂĄkat, de megĆrizve a harci szellemet. YAMAGUCHI vĂĄltoztatott a formagyakorlatokon Ă©s nagyobb hangsĂșlyt helyezett a szabad kĂŒzdelemre. KisegĂtĆ gyakorlatkĂ©nt jĂłgĂĄhoz hasonlĂł tartĂĄsokat Ă©s lĂ©gzĂ©sgyakorlatokat is beĂ©pĂtett iskolĂĄjĂĄba. A japĂĄn szellemnek megfelelĆen hangsĂșlyozottabbak lettek a formalitĂĄsok, az erĆ kĂŒlsĆ kifejezĆdĂ©se, a katĂĄk hevesebbĂ© Ă©s hangosabbĂĄ vĂĄltak. Izometrikus gyakorlatok is helyet kaptak, az egĂ©szet pedig ĂĄthatotta a sztoikus japĂĄn szellem.