Karate övfokozatok

A harci művészetek kialakulásának kezdetén nem létezett olyan fokozati rendszer, amely megkülönböztette volna az eltérő tudásszintű tanulókat vagy mestereket, s erre nem is volt szükség. A tudás vagy megvolt, vagy nem, s ha ezt bizonyítani kellett, akkor azt a gyakorlatban tették meg. A beavatottak számának rohamos növekedésével elkerülhetetlenné vált, hogy megkülönböztessék a mestereket a tanulóktól, s ezen fokozatok adományozásával az oktatással foglalkozó tanítók, iskolák, vagy állami szervezetek foglalkoztak. A fennmaradt dokumentumok szerint a japán koryu ju-jutsu volt az első iskola, aki a mester, illetve az iskola titkait, mesteri kinevezésként továbbadták egy tekercsen. 1883- ban Jigoro Kano, a judo megalapítója, volt az első, aki elindította a mai modern rangadományozást, amikor két régi tanítványának, Saito és Tomita senseiknek Sho-dant adományozott. A fekete öv rendszerét 1886-ban, a judo ruhát, amely alapját képezi a mai karate öltözetnek, 1907-ben vezette be. A tanítványok színes öves rendszerét sensei Mikonosuke Kaiwashi mutatta be, amikor 1935-ben judo iskolát nyitott Párizsban. Az általuk kiadott bizonyítványok két csoportra, a tanulók, és a mesterek csoportjára bontották a budokákat (harci művészetek gyakorlói). A mester fokozat ekkoriban a teljes tudás ismeretét jelentette, s ennek elérése sok évtizedes kitartó gyakorlást igényelt. A tanulók türelmesen, kitartóan edzettek, legtöbben mégsem érték el soha a mester címet. A XX. század elején a harci művészetek különböző irányzatai elkezdték világhódító útjukat, s a nyugati országokban is elterjedtek. Ez a térhódítás szükségszerűen maga után vonta a nyugati oktatási rendszer beépülését a harci művészetek tanítási folyamatába. Az iskolák osztályainak mintájára kialakultak a különböző tanuló fokozati rendszerek, a mestereknél pedig a különböző tanítói, tanári címek és titulusok. A tanuló fokozatok kialakulásának előnye, hogy az oktatás szisztematikusabbá válhatott. Kidolgozásra kerültek a fokozatok eléréséhez szükséges oktatási és vizsgáztatási anyagok, rendszerezve lettek a fokozatok megszerzésének követelményei. A Kokusai Karate-do Renmei karate iskola is ezt a kétféle övfokozati rendszert használja. Megkülönböztetünk tanuló (kyu) és mester (dan) fokozatokat. Minden tanuló életkorának megfelelő fokozatot szerezhet (óvodás, gyerek, felnőtt) s ilyen kyu fokozatot kap mindaddig, amíg el nem éri a fekete öves (mester) tudásszintet, s 1.dan fokozatra nem tesz sikeres övvizsgát.

A tanuló fokozatokat az életkori sajátosságokból adódó különbségek miatt három csoportra bontjuk.

 

I./1. Óvodás fokozatok (pre-karate):

Ebbe a kategóriába soroljuk azokat a gyermekeket akik még nem töltötték be a 8. életévüket. Egy óvodás (kisiskolás) korú gyermekkel szemben igen nehéz komoly követelményt felállítani, az övvizsgák célja ebben az esetben a pozitív motiváció, a megmérettetés tényének megismerése, a nyilvános szereplés megszokása kell, hogy legyen. Ezeken a vizsgákon, az edzéseken gyakorolt legegyszerűbb karate mozdulatokat kell bemutatniuk csoportosan. Követelmény a technikák ismerete, határozott végrehajtása, nem követelmény azonban a pontosság, a gyorsaság, vagy az erős végrehajtás, és nem követelmény az elméleti tudás. A vizsgákon minden rendszeresen edzésre járó, a tagdíjakat megfizető gyermek 4 havonta részt vehet, s óvodás övfokozatokat szerezhet. Amikor a gyermek betölti a 8. életévét, a következő vizsga számára különbözeti vizsga lesz, amelyen a vizsgáztatók a gyermek adott tudásának megfelelő, gyermek (junior) övfokozatot adnak át. Ez a fokozat független attól, hogy már hány sikeres óvodás vizsgája volt a gyermeknek. A 8. életév betöltése nem jelent automatikus különbözeti vizsgát. A gyermek érettségétől, karate tudásától függően, minden esetben a sensei (mester) dönti el, hogy eljött-e már ennek az ideje.

 

Az óvodás fokozatok jelölése fehér övön 1-10 citromsárga vászon csíkkal történik. Az 1cm széles csíkokat az öv egyik végén körben kell elhelyezni, azon a módon, hogy az első jelzés az öv végétől 3cm-re legyen. Ha már egynél több fokozatot kell jelölnünk, két fokozat között 1-1 cm távolságot hagyjunk. Az övfokozati jelek elhelyezését és beszerzését minden esetben a hozzátartozók végzik.

Abban az esetben, ha valamely gyerek mind a tíz övfokozatot megszerezte, különbözeti vizsgát tehet akkor is, ha még nem töltötte be a 8. életévét.

[sociallocker]

I./2. Gyerek fokozatok (junior):

Ebbe a kategóriába soroljuk azokat a gyermekeket, akik már betöltötték a 8. életévüket de a 16. még nem. A gyerekekkel szembeni követelmény fokozatosan nehezülő. Egy óvodáskorú gyermekkel szemben igen nehéz komoly követelményt felállítani, az iskoláskorú gyermekek azonban az iskolákban megismerik a követelmények, a megmérettetések rendszerét és jelentőségét, s ezek karate tanulásuk és előre menetelük alkalmával sincsenek másképp. A gyerekeknek fokozatosan nehezülő övvizsgákon kell teljesíteniük, ahol a technikai tudáson túl olyan fizikai képességek fejlődését kell bizonyítaniuk, mint a gyorsaság és az állóképesség. A gyakorlatok ezen túl rendkívül magas fokú fegyelmet, akaraterőt és koncentrációs képességet igényelnek, amely képességeket a gyerekek a rendszeres karate edzésekkel megszereznek. Az öt fehér öves, és öt narancssárga öves fokozatot 4 havonkénti vizsgákon szerezhetik meg, míg az öt kék, és öt lila öves fokozatra 6 hónaponként bizonyíthatnak.

Abban az esetben, ha valamely gyermek betölti a 16. életévét, vagy megszerzi mind a 20 gyerek övfokozatot, a pre-karate fokozatnál leírt különbözeti vizsga letételével felnőtt övfokozatra tehet övvizsgát.

I./3.Felnőtt fokozatok (senior):

Ebbe a kategóriába soroljuk azokat a felnőtteket, akik már betöltötték a 16. életévüket. A felnőtt gyakorlókkal szembeni követelmény fokozatosan nehezülő. A fehér öves vizsgákon az egyetlen fizikai követelmény az alaptechnikák pontos végrehajtása, gyorsaság vagy erős végrehajtás megengedett, de nem szükségszerű, s semmiképp nem helyettesíti a pontosságot. Ez a karate tanulásának alapja, erre a tudásra építjük a későbbi tananyagot. Szükséges a gyakorlatok fegyelmezett, tudatos végrehajtása, amelyhez elengedhetetlen az akaraterő és koncentrációs képesség. Ezen képességek a rendszeres karate edzésekkel megszerezhetőek, fejleszthetőek. A négy fehér öves fokozat 4 havonkénti vizsgán szerezhető meg. Szabad küzdelem ezekre a fokozatokra nincs, az elméleti tudásismeret csak az edzéseken használatos alapvető kifejezések megértése.

 

A három zöld öves fokozatot 6 havonta szerezheti meg az a tanuló, aki rendszeresen látogatja az edzéseket. A pontos végrehajtáson túl követelmény a gyors végrehajtás és a megfelelő koordinációs készség, amelyet különböző magas ismétlésszámú, kombinációs technika végrehajtásával mérünk. Követelmény az alapfokú szabad küzdelem, ahol a gyakorlatot gyorsan, változatosan, a helyzethez alkalmazkodva, folyékonyan kell bemutatni. Elméleti tudásismeretként valamennyi, az edzéseken használatos vezényszót és kifejezést el kell sajátítani, amelyhez a harci művészetek alapvető történelmi ismerete társul.

 

A három barnaöves fokozatot szintén 6 havonta lehet elérni. Követelmény marad a pontosság és gyorsaság, amelyet itt már az erős végrehajtás tölt meg. A szabad küzdelem már igazi kihívás, amelyet nyugodtan, megfelelő harci szellemmel, a harc alapvető elemeit megtartva kell végrehajtani. Elvárás a különböző esések, gurulások biztonságos végrehajtása, továbbá a formagyakorlatok megfelelő értelmezése (bunkai). Elméleti tudásként ismerni kell a harci művészetek alapvető történelmét, a különféle iskolák jellegzetességeit, egyes fogalmak mélyreható vizsgálatát és néhány alapvető stratégiai, taktikai koncepciót.

Barna öves vizsgát csak az a gyakorló tehet, aki a saját csoportjának edzésein kívül legalább havonta 1 alkalommal részt vesz a honbu dojo (központi edzőterem) összevont magas fokú edzésein, aktívan részt vesz, vagy vett oktatásban (tanulja, hogyan kell tanítani), továbbá két övvizsga között legalább 2 edzőtáboron részt vesz.

 

Abban az esetben, ha valaki az utolsó barna öves fokozatot is megszerezte, fekete öves vizsgát tehet.

II. Mester fokozatok:

A fekete öv volt régen a mester fokozat jelzése, s ez maradt ma is. Az egyre sötétedő színű övek a tudás elmélyülését szimbolizálják. A fehér öv a tisztaságot, a színes övek a természetből vett szimbólumok alapján a tavasz friss színeiből az érettség, a harmónia, a megfontoltság irányába fordulnak át, amíg elérik a fehér ellenpólusát. Yin és Yang. Fehér és fekete, sötétség és világosság, amelyben egyik sincs meg a másik nélkül, mint fény az árnyék nélkül. Egyensúly, harmónia, körforgás. Ez a bushido. (A harc művészetének útja, az egykori szamurájok erkölcsi kódexe.)

 

A fekete öv, a mester fokozat nem csupán a technika ismeretét jelenti, és nem csupán azt, hogy valaki tud verekedni. A mester ennél sokkal több kell, hogy legyen. A mester szimbolizálja az utat, (do) tudásával, viselkedésével képviseli az iskolát, ahol tanul, s képviseli a mesterét, akitől tanul. A fekete öv viselőjének értenie kell hogy az első dan elérése nem az út vége, hanem csupán kezdete. A tanuló időszak lezárása az alaptechnikák elsajátításának végét jelenti csupán, a fekete öves fokozat elérésével a karate tanulása most kezdődik. [/sociallocker]

Az úton nem lehet megállni. Aki megáll, az visszacsúszik, ezért rendületlenül kell előre menni, keresni a megértés mélyebb formáját, megérteni mit jelent az hogy budo.

 

Szeretnél többet tudni?