fbpx

Edz√©svezetŇĎk


Sensei Tóth István 4. Dan
A Semmelweis Egyetem Testnevel√©si √©s Sporttudom√°nyi Kar (TF) Karate SportedzŇĎ
Goju-ryu karate mester

Hogy miért a karate?

Mikor elkezdem 19 √©vesen karat√©zni, egy v√°gy hajtott, hogy olyan legyek, mint a nagy harcosok, √©n akartam lenni a legjobb, legerŇĎsebb, leggyorsabb, majd ezt egy teljesen m√°s c√©l v√°ltotta fel. Ha most megk√©rdezn√©k, mi√©rt eddzek, mi√©rt tan√≠tok, az mondan√°m, mert ezt szeretem csin√°lni,¬†szeretem, hogy mindig tal√°lok benne¬†√ļjdons√°got, folyamatosan van hova fejlŇĎdni.

Egyens√ļlyt visz az √©letembe, motiv√°l a sikerek vagy √©ppen a buk√°sok √°ltal. Megvan benne az √∂nmegval√≥s√≠t√°s √©s a siker√©lm√©ny. Fizikai √©s szellemi¬†szinten is folyamatosan fejleszt, √©s fejlŇĎd√©sre k√©sztet.

Sokan csup√°n sportnak tartj√°k a karat√©t, √©s vannak, akik mŇĪv√©szetnek, mindkettŇĎ igaz, hiszen minden azz√° v√°lik, amiv√© szeretn√©, hogy v√°ljon.

Hiszem, hogy csak az lehet j√≥ sensei (tan√°r), aki sz√©lesk√∂rŇĪen ismeri, az adott ‚Äěst√≠lust‚ÄĚ, aki folyamatosan k√©pzi mag√°t, √©s aki elhivatott.

 

Nem az izmaid erej√©tŇĎl f√ľgg egy harc kimenetele.

Hogy mit is jelent?

A harcn√°l most ne egy utcai harcra gondoljunk, (term√©szetesen arra is igaz), ink√°bb gondoljunk az √©let megannyi harc√°ra, amit v√≠vunk az iskol√°ban, munkahelyen, t√°rgyal√°son, vagy ak√°r a csal√°don bel√ľl is.
Ezek a “harcok” nem az izmaink vastags√°g√°t√≥l f√ľggŇĎen fognak √ļgy v√©gzŇĎdni, ahogy mi szeretn√©nk, ha lelkileg gyeng√©k vagyunk, nincs el√©g b√°tors√°gunk , vagy esetleg nem ismerj√ľk el√©gg√© magunkat, akkor a m√°sik akarata fog √©rv√©nyes√ľlni, ha szeretn√©nk, ha nem , ha csup√°n a m√°sik j√≥indulat√°ban b√≠zva v√°rn√°nk, hogy j√≥ ir√°nyba terelŇĎdj√∂n √©let√ľnk, nem mind√≠g sz√°m√≠thatn√°nk t√ļl sok j√≥ra.

A vil√°gban probl√©m√°k 1000 √©ve is voltak, √©s 1000 √©v m√ļlva is lesznek, term√©szetesen ezek a probl√©m√°k folyton m√°s jellegŇĪek, korszakokt√≥l f√ľggŇĎen, de meg kell vel√ľk birk√≥znunk, √©s ehhez is seg√≠ts√©get ad a karat√©nk.¬†

Az elsŇĎ edz√©sek.

Mikor egy √ļj tan√≠tv√°ny √©rkezik a dojoba mindenk√©ppen inform√°ci√≥t gyŇĪjt√∂k √°llapot√°r√≥l, esetleges s√©r√ľl√©sekrŇĎl, az elsŇĎ edz√©s egy r√°vezetŇĎ edz√©s mindenk√©ppen, ahol megtapasztalhatja, hogy mi v√°r r√°. √Čs term√©szetesen k√∂zben inform√°ci√≥t kapok terhelhetŇĎs√©gi √°llapot√°r√≥l. A v√©grehajtand√≥ gyakorlatok kiv√°laszt√°sa f√ľgg az adott csoport √∂sszet√©tel√©tŇĎl (felnŇĎttek, gyerekek, magas rang√ļak, teljesen kezdŇĎk) √≠gy mindenki az adott szinten a tŇĎle elv√°rhat√≥ szinten fog edzeni. Az elsŇĎ edz√©st k√∂vetŇĎen mindenk√©ppen k√∂zl√∂m vele az √°ltal√°nos etikettet, √©s hogy mit kell megtennie, hogy beilleszkedjen.

Teh√°t az elsŇĎ edz√©sek l√©nyeg√©ben arra szolg√°l, hogy felm√©rjem, mire lehet k√©pes, mi lehet belŇĎle kihozni, √©s mit nem szabad csin√°lnia, hogy az eg√©szs√©ge megmaradjon.

A tan√°r-tanul√≥ kapcsolat nagyon fontos, az egym√°s ir√°nti tisztelet, √©s az, hogy ne egy ‚Äěhaverk√©nt‚ÄĚ, hanem egy tan√°rk√©nt viselkedjen az ‚ÄěedzŇĎ‚ÄĚ. L√©nyeg√©ben nem j√≥ sz√≥ az edzŇĎ a harcmŇĪv√©szetekben, mert √≠gy nem is besz√©lhet√ľnk errŇĎl. √Čn ink√°bb tan√°rt haszn√°lok (Sensei)-t, mert mindenk√©ppen t√∂bbrŇĎl van sz√≥, mint egy edzŇĎ.

√Črt√©k: A karate rengeteg √©rt√©kkel b√≠r, melyet csak lassan, √©s fokozatosan lehet √°tadni. Ezek p√©ld√°ul a fegyelem, figyelem, mid testi, mind szellemi szinten. Kreativit√°s, tisztelet m√°sokkal √©s √∂nmagunkkal szemben, tisztelet saj√°t szervezeted ir√°nt, meg√©rteni, mi az a k√∂teless√©g, mi az, ami helyes, √©s k√∂zeled√©s egy √°ltal√°nosan elismert viselked√©si norm√°hoz. Egy erk√∂lcsform√°l√≥ m√≥d, melybe a test, √©s l√©lek √∂sszhangj√°t keress√ľk. A karate c√©lja nem az ellenf√©len aratott gyŇĎzelem, hanem saj√°t gyenges√©geinken, √©s hat√°rainkon val√≥ t√ļll√©p√©s.

√Črt√©kel√©s: Mindenkinek sz√ľks√©ge van visszajelz√©sre, hogy √©ppen hol tart, mennyit jutott elŇĎre. De √©n nagyon fontosnak tartom, hogy azt is tudja mi v√°r m√©g r√°. Mivel l√©nyeg√©ben itt √∂nmagunkhoz k√©pest v√°runk fejlŇĎd√©st, √≠gy a tan√≠tv√°ny igen nehezen veszi √©szre, hogy fejlŇĎd√∂tt b√°rmiben is. De erŇĎnl√©ti, vagy szellemi gyakorlattal igaz√°n hat√°sosan lehet vele √©reztetni, hogy ŇĎ igen is halad elŇĎre. A l√©nyeg, √©rezze, hogy igen, valamivel t√∂bb lettem, mint tegnap. Az √©rt√©kel√©s n√©ha okozhat, szorong√°st, negat√≠v √©rzelmeket, de mindenk√©ppen objekt√≠v k√©pet kell, hogy kapjon jelenlegi teljes√≠tm√©ny√©rŇĎl.
Kompetencia: A szakmai hozz√°√©rt√©s, a tanultak alapj√°n t√∂rt√©nŇĎ probl√©mamegold√°s. Csak hossz√ļ, √©s folyamatos tanul√°ssal lehet tov√°bb fejleszteni. Nagyon sokan esnek abba a csapd√°ba, hogy el√©rnek, egy szintet, √©s nem haladnak tov√°bb, m√°r nem k√©pzik magukat, √©s ez nagyon nagy hiba, mit a tan√≠tv√°nyokkal, mint √∂nmagunkkal szemben. Nem el√©g a gyakorlatban √©s elm√©letben szerzett tud√°s, azt folyamatosan friss√≠teni kell, √©s ezt tudni kell megfelelŇĎen ‚Äěem√©szthetŇĎ‚ÄĚ form√°ban √°tadni.

Interakció: Kölcsönös viszony, a tanár-tanítvány között.

Mivel legink√°bb, hierarchikus fel√©p√≠t√©sŇĪ ez a viszony rendszer, √≠gy a magasabb rang√ļ, hat√°rozza meg a t√°rsalg√°s form√°j√°t. De legink√°bb a tegezŇĎs forma val√≥sul meg, hiszen, √≠gy sokkal k√∂nnyebb √°tadni a tan√≠t√°st, term√©szetesen a kellŇĎ tisztelettel vegy√≠tve.

Tanulni sosem k√©sŇĎ.

Az életben az egyetlen dolog, melyre nem lehet azt mondani, hogy már öreg vagyok hozzá, az a tanulás.Jómagam is folyamatosan képzem magam, mind testileg, mind szellemileg.

Hiszem, hogy csak az lehet j√≥ tan√°r (sensei), aki sz√©lesk√∂rŇĪen ismeri, az adott ‚Äěst√≠lust‚ÄĚ, aki folyamatosan k√©pzi mag√°t, √©s aki elhivatott.¬†A megszerzett tud√°st, a belsŇĎ √©rt√©keinkkel egy√ľtt k√©pesek legy√ľnk √°tadni, hogy ne szabjunk g√°tat a fejlŇĎd√©snek. A harcmŇĪv√©szet nem m√°s mint √∂nkifejez√©s, √©rzelmek, gondolatok √°tad√°sa, de hogy ez megt√∂rt√©njen, meg kell tanulni az alapokat.

 

 

https://www.facebook.com/karateoktatas

Karate edz√©sek gyerekeknek √©s felnŇĎtteknek Budapest t√∂bb pontj√°n! Kond√≠ci√≥, jellemform√°l√°s, √∂nv√©delem!

Jelentkezés itt!


153