Karate övfokozatok

A harci mŇĪv√©szetek kialakul√°s√°nak kezdet√©n nem l√©tezett olyan fokozati rendszer, amely megk√ľl√∂nb√∂ztette volna az elt√©rŇĎ tud√°sszintŇĪ tanul√≥kat vagy mestereket, s erre nem is volt sz√ľks√©g. A tud√°s vagy megvolt, vagy nem, s ha ezt bizony√≠tani kellett, akkor azt a gyakorlatban tett√©k meg. A beavatottak sz√°m√°nak rohamos n√∂veked√©s√©vel elker√ľlhetetlenn√© v√°lt, hogy megk√ľl√∂nb√∂ztess√©k a mestereket a tanul√≥kt√≥l, s ezen fokozatok adom√°nyoz√°s√°val az oktat√°ssal foglalkoz√≥ tan√≠t√≥k, iskol√°k, vagy √°llami szervezetek foglalkoztak. A fennmaradt dokumentumok szerint a jap√°n koryu ju-jutsu volt az elsŇĎ iskola, aki a mester, illetve az iskola titkait, mesteri kinevez√©sk√©nt tov√°bbadt√°k egy tekercsen. 1883- ban Jigoro Kano, a judo megalap√≠t√≥ja, volt az elsŇĎ, aki elind√≠totta a mai modern rangadom√°nyoz√°st, amikor k√©t r√©gi tan√≠tv√°ny√°nak, Saito √©s Tomita senseiknek Sho-dant adom√°nyozott. A fekete √∂v rendszer√©t 1886-ban, a judo ruh√°t, amely alapj√°t k√©pezi a mai karate √∂lt√∂zetnek, 1907-ben vezette be. A tan√≠tv√°nyok sz√≠nes √∂ves rendszer√©t sensei Mikonosuke Kaiwashi mutatta be, amikor 1935-ben judo iskol√°t nyitott P√°rizsban. Az √°ltaluk kiadott bizony√≠tv√°nyok k√©t csoportra, a tanul√≥k, √©s a mesterek csoportj√°ra bontott√°k a budok√°kat (harci mŇĪv√©szetek gyakorl√≥i). A mester fokozat ekkoriban a teljes tud√°s ismeret√©t jelentette, s ennek el√©r√©se sok √©vtizedes kitart√≥ gyakorl√°st ig√©nyelt. A tanul√≥k t√ľrelmesen, kitart√≥an edzettek, legt√∂bben m√©gsem √©rt√©k el soha a mester c√≠met. A XX. sz√°zad elej√©n a harci mŇĪv√©szetek k√ľl√∂nb√∂zŇĎ ir√°nyzatai elkezdt√©k vil√°gh√≥d√≠t√≥ √ļtjukat, s a nyugati orsz√°gokban is elterjedtek. Ez a t√©rh√≥d√≠t√°s sz√ľks√©gszerŇĪen maga ut√°n vonta a nyugati oktat√°si rendszer be√©p√ľl√©s√©t a harci mŇĪv√©szetek tan√≠t√°si folyamat√°ba. Az iskol√°k oszt√°lyainak mint√°j√°ra kialakultak a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ tanul√≥ fokozati rendszerek, a mesterekn√©l pedig a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ tan√≠t√≥i, tan√°ri c√≠mek √©s titulusok. A tanul√≥ fokozatok kialakul√°s√°nak elŇĎnye, hogy az oktat√°s szisztematikusabb√° v√°lhatott. Kidolgoz√°sra ker√ľltek a fokozatok el√©r√©s√©hez sz√ľks√©ges oktat√°si √©s vizsg√°ztat√°si anyagok, rendszerezve lettek a fokozatok megszerz√©s√©nek k√∂vetelm√©nyei. A Kokusai Karate-do Renmei karate iskola is ezt a k√©tf√©le √∂vfokozati rendszert haszn√°lja. Megk√ľl√∂nb√∂ztet√ľnk tanul√≥ (kyu) √©s mester (dan) fokozatokat. Minden tanul√≥ √©letkor√°nak megfelelŇĎ fokozatot szerezhet (√≥vod√°s, gyerek, felnŇĎtt) s ilyen kyu fokozatot kap mindaddig, am√≠g el nem √©ri a fekete √∂ves (mester) tud√°sszintet, s 1.dan fokozatra nem tesz sikeres √∂vvizsg√°t.

A tanul√≥ fokozatokat az √©letkori saj√°toss√°gokb√≥l ad√≥d√≥ k√ľl√∂nbs√©gek miatt h√°rom csoportra bontjuk.

Karate oktat√°s , Budapest XV

I./1. √ďvod√°s fokozatok (pre-karate):

Ebbe a kateg√≥ri√°ba soroljuk azokat a gyermekeket akik m√©g nem t√∂lt√∂tt√©k be a 8. √©let√©v√ľket. Egy √≥vod√°s (kisiskol√°s) kor√ļ gyermekkel szemben igen neh√©z komoly k√∂vetelm√©nyt fel√°ll√≠tani, az √∂vvizsg√°k c√©lja ebben az esetben a pozit√≠v motiv√°ci√≥, a megm√©rettet√©s t√©ny√©nek megismer√©se, a nyilv√°nos szerepl√©s megszok√°sa kell, hogy legyen. Ezeken a vizsg√°kon, az edz√©seken gyakorolt legegyszerŇĪbb karate mozdulatokat kell bemutatniuk csoportosan. K√∂vetelm√©ny a technik√°k ismerete, hat√°rozott v√©grehajt√°sa, nem k√∂vetelm√©ny azonban a pontoss√°g, a gyorsas√°g, vagy az erŇĎs v√©grehajt√°s, √©s nem k√∂vetelm√©ny az elm√©leti tud√°s. A vizsg√°kon minden rendszeresen edz√©sre j√°r√≥, a tagd√≠jakat megfizetŇĎ gyermek 4 havonta r√©szt vehet, s √≥vod√°s √∂vfokozatokat szerezhet. Amikor a gyermek bet√∂lti a 8. √©let√©v√©t, a k√∂vetkezŇĎ vizsga sz√°m√°ra k√ľl√∂nb√∂zeti vizsga lesz, amelyen a vizsg√°ztat√≥k a gyermek adott tud√°s√°nak megfelelŇĎ, gyermek (junior) √∂vfokozatot adnak √°t. Ez a fokozat f√ľggetlen att√≥l, hogy m√°r h√°ny sikeres √≥vod√°s vizsg√°ja volt a gyermeknek. A 8. √©let√©v bet√∂lt√©se nem jelent automatikus k√ľl√∂nb√∂zeti vizsg√°t. A gyermek √©retts√©g√©tŇĎl, karate tud√°s√°t√≥l f√ľggŇĎen, minden esetben a sensei (mester) d√∂nti el, hogy elj√∂tt-e m√°r ennek az ideje.

Az √≥vod√°s fokozatok jel√∂l√©se feh√©r √∂v√∂n 1-10 citroms√°rga v√°szon cs√≠kkal t√∂rt√©nik. Az 1cm sz√©les cs√≠kokat az √∂v egyik v√©g√©n k√∂rben kell elhelyezni, azon a m√≥don, hogy az elsŇĎ jelz√©s az √∂v v√©g√©tŇĎl 3cm-re legyen. Ha m√°r egyn√©l t√∂bb fokozatot kell jel√∂ln√ľnk, k√©t fokozat k√∂z√∂tt 1-1 cm t√°vols√°got hagyjunk. Az √∂vfokozati jelek elhelyez√©s√©t √©s beszerz√©s√©t minden esetben a hozz√°tartoz√≥k v√©gzik.

Abban az esetben, ha valamely gyerek mind a t√≠z √∂vfokozatot megszerezte, k√ľl√∂nb√∂zeti vizsg√°t tehet akkor is, ha m√©g nem t√∂lt√∂tte be a 8. √©let√©v√©t.

I./2. Gyerek fokozatok (junior):

Ebbe a kateg√≥ri√°ba soroljuk azokat a gyermekeket, akik m√°r bet√∂lt√∂tt√©k a 8. √©let√©v√ľket de a 16. m√©g nem. A gyerekekkel szembeni k√∂vetelm√©ny fokozatosan nehez√ľlŇĎ. Egy √≥vod√°skor√ļ gyermekkel szemben igen neh√©z komoly k√∂vetelm√©nyt fel√°ll√≠tani, az iskol√°skor√ļ gyermekek azonban az iskol√°kban megismerik a k√∂vetelm√©nyek, a megm√©rettet√©sek rendszer√©t √©s jelentŇĎs√©g√©t, s ezek karate tanul√°suk √©s elŇĎre menetel√ľk alkalm√°val sincsenek m√°sk√©pp. A gyerekeknek fokozatosan nehez√ľlŇĎ √∂vvizsg√°kon kell teljes√≠teni√ľk, ahol a technikai tud√°son t√ļl olyan fizikai k√©pess√©gek fejlŇĎd√©s√©t kell bizony√≠taniuk, mint a gyorsas√°g √©s az √°ll√≥k√©pess√©g. A gyakorlatok ezen t√ļl rendk√≠v√ľl magas fok√ļ fegyelmet, akaraterŇĎt √©s koncentr√°ci√≥s k√©pess√©get ig√©nyelnek, amely k√©pess√©geket a gyerekek a rendszeres karate edz√©sekkel megszereznek. Az √∂t feh√©r √∂ves, √©s √∂t narancss√°rga √∂ves fokozatot 4 havonk√©nti vizsg√°kon szerezhetik meg, m√≠g az √∂t k√©k, √©s √∂t lila √∂ves fokozatra 6 h√≥naponk√©nt bizony√≠thatnak.

Abban az esetben, ha valamely gyermek bet√∂lti a 16. √©let√©v√©t, vagy megszerzi mind a 20 gyerek √∂vfokozatot, a pre-karate fokozatn√°l le√≠rt k√ľl√∂nb√∂zeti vizsga let√©tel√©vel felnŇĎtt √∂vfokozatra tehet √∂vvizsg√°t.

I./3.FelnŇĎtt fokozatok (senior):

Ebbe a kateg√≥ri√°ba soroljuk azokat a felnŇĎtteket, akik m√°r bet√∂lt√∂tt√©k a 16. √©let√©v√ľket. A felnŇĎtt gyakorl√≥kkal szembeni k√∂vetelm√©ny fokozatosan nehez√ľlŇĎ. A feh√©r √∂ves vizsg√°kon az egyetlen fizikai k√∂vetelm√©ny az alaptechnik√°k pontos v√©grehajt√°sa, gyorsas√°g vagy erŇĎs v√©grehajt√°s megengedett, de nem sz√ľks√©gszerŇĪ, s semmik√©pp nem helyettes√≠ti a pontoss√°got. Ez a karate tanul√°s√°nak alapja, erre a tud√°sra √©p√≠tj√ľk a k√©sŇĎbbi tananyagot. Sz√ľks√©ges a gyakorlatok fegyelmezett, tudatos v√©grehajt√°sa, amelyhez elengedhetetlen az akaraterŇĎ √©s koncentr√°ci√≥s k√©pess√©g. Ezen k√©pess√©gek a rendszeres karate edz√©sekkel megszerezhetŇĎek, fejleszthetŇĎek. A n√©gy feh√©r √∂ves fokozat 4 havonk√©nti vizsg√°n szerezhetŇĎ meg. Szabad k√ľzdelem ezekre a fokozatokra nincs, az elm√©leti tud√°sismeret csak az edz√©seken haszn√°latos alapvetŇĎ kifejez√©sek meg√©rt√©se.

 

A h√°rom z√∂ld √∂ves fokozatot 6 havonta szerezheti meg az a tanul√≥, aki rendszeresen l√°togatja az edz√©seket. A pontos v√©grehajt√°son t√ļl k√∂vetelm√©ny a gyors v√©grehajt√°s √©s a megfelelŇĎ koordin√°ci√≥s k√©szs√©g, amelyet k√ľl√∂nb√∂zŇĎ magas ism√©tl√©ssz√°m√ļ, kombin√°ci√≥s technika v√©grehajt√°s√°val m√©r√ľnk. K√∂vetelm√©ny az alapfok√ļ szabad k√ľzdelem, ahol a gyakorlatot gyorsan, v√°ltozatosan, a helyzethez alkalmazkodva, foly√©konyan kell bemutatni. Elm√©leti tud√°sismeretk√©nt valamennyi, az edz√©seken haszn√°latos vez√©nysz√≥t √©s kifejez√©st el kell saj√°t√≠tani, amelyhez a harci mŇĪv√©szetek alapvetŇĎ t√∂rt√©nelmi ismerete t√°rsul.

 

A h√°rom barna√∂ves fokozatot szint√©n 6 havonta lehet el√©rni. K√∂vetelm√©ny marad a pontoss√°g √©s gyorsas√°g, amelyet itt m√°r az erŇĎs v√©grehajt√°s t√∂lt meg. A szabad k√ľzdelem m√°r igazi kih√≠v√°s, amelyet nyugodtan, megfelelŇĎ harci szellemmel, a harc alapvetŇĎ elemeit megtartva kell v√©grehajtani. Elv√°r√°s a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ es√©sek, gurul√°sok biztons√°gos v√©grehajt√°sa, tov√°bb√° a formagyakorlatok megfelelŇĎ √©rtelmez√©se (bunkai). Elm√©leti tud√°sk√©nt ismerni kell a harci mŇĪv√©szetek alapvetŇĎ t√∂rt√©nelm√©t, a k√ľl√∂nf√©le iskol√°k jellegzetess√©geit, egyes fogalmak m√©lyrehat√≥ vizsg√°lat√°t √©s n√©h√°ny alapvetŇĎ strat√©giai, taktikai koncepci√≥t.

Barna √∂ves vizsg√°t csak az a gyakorl√≥ tehet, aki a saj√°t csoportj√°nak edz√©sein k√≠v√ľl legal√°bb havonta 1 alkalommal r√©szt vesz a honbu dojo (k√∂zponti edzŇĎterem) √∂sszevont magas fok√ļ edz√©sein, akt√≠van r√©szt vesz, vagy vett oktat√°sban (tanulja, hogyan kell tan√≠tani), tov√°bb√° k√©t √∂vvizsga k√∂z√∂tt legal√°bb 2 edzŇĎt√°boron r√©szt vesz.

 

Abban az esetben, ha valaki az utolsó barna öves fokozatot is megszerezte, fekete öves vizsgát tehet.

II. Mester fokozatok:

A fekete √∂v volt r√©gen a mester fokozat jelz√©se, s ez maradt ma is. Az egyre s√∂t√©tedŇĎ sz√≠nŇĪ √∂vek a tud√°s elm√©ly√ľl√©s√©t szimboliz√°lj√°k. A feh√©r √∂v a tisztas√°got, a sz√≠nes √∂vek a term√©szetbŇĎl vett szimb√≥lumok alapj√°n a tavasz friss sz√≠neibŇĎl az √©retts√©g, a harm√≥nia, a megfontolts√°g ir√°ny√°ba fordulnak √°t, am√≠g el√©rik a feh√©r ellenp√≥lus√°t. Yin √©s Yang. Feh√©r √©s fekete, s√∂t√©ts√©g √©s vil√°goss√°g, amelyben egyik sincs meg a m√°sik n√©lk√ľl, mint f√©ny az √°rny√©k n√©lk√ľl. Egyens√ļly, harm√≥nia, k√∂rforg√°s. Ez a bushido. (A harc mŇĪv√©szet√©nek √ļtja, az egykori szamur√°jok erk√∂lcsi k√≥dexe.)

 

A fekete √∂v, a mester fokozat nem csup√°n a technika ismeret√©t jelenti, √©s nem csup√°n azt, hogy valaki tud verekedni. A mester enn√©l sokkal t√∂bb kell, hogy legyen. A mester szimboliz√°lja az utat, (do) tud√°s√°val, viselked√©s√©vel k√©pviseli az iskol√°t, ahol tanul, s k√©pviseli a mester√©t, akitŇĎl tanul. A fekete √∂v viselŇĎj√©nek √©rtenie kell hogy az elsŇĎ dan el√©r√©se nem az √ļt v√©ge, hanem csup√°n kezdete. A tanul√≥ idŇĎszak lez√°r√°sa az alaptechnik√°k elsaj√°t√≠t√°s√°nak v√©g√©t jelenti csup√°n, a fekete √∂ves fokozat el√©r√©s√©vel a karate tanul√°sa most kezdŇĎdik. [/sociallocker]

Az √ļton nem lehet meg√°llni. Aki meg√°ll, az visszacs√ļszik, ez√©rt rend√ľletlen√ľl kell elŇĎre menni, keresni a meg√©rt√©s m√©lyebb form√°j√°t, meg√©rteni mit jelent az hogy budo.

Szeretnél többet tudni?