Az edzéseken használt kifejezések, és annak jelentése!

 

Mit mondunk! Jelentése
onegaishimas Kérlek figyelj rám!
domo arigato gozaimas Köszönöm szépen!
yame √Āllj!
hajime Rajta!
rei meghajl√°s
yoi felk√©sz√ľlni
migi jobb
hidari bal
Mae-ni elŇĎre
yoko oldalra
ushiro/sageru h√°tra
mawaate fordul√°s
hantai m√°sik oldal
seiza jap√°n √ľl√©s
mokuso meditáció
shomei-ni elŇĎre a fŇĎ ir√°nyba
kiritsu fel√°ll√°s
gedan övön alul
chudan testmagass√°gban
jodan nyaktól felfelé
tai-sabaki kit√©r√©s (a t√°mad√°s elŇĎl)
dojo edzŇĎterem
kata formagyakorlat
kohai alacsonyabb fok√ļ
dohai azonos fok√ļ
sempai magasabb fok√ļ
sensei tan√°r
shihan mester (5. dantól)
kancho vezetŇĎ – igazgat√≥
kyu tanulófokozat
dan mesterfokozat
yudansha feketeöves
yasume pihenés
shumotsu-undo levezetés
do gi karateruha
tsuki √ľt√©s
uke védés
uchi csap√°s
geri r√ļg√°s
kihon alapgyakorlat
randori/kumite k√ľzdelem
kamae pozíció/tartás
hikite h√°trah√ļzott k√©z
dachi √°ll√°s
budo harcmŇĪv√©szet
bushi harcos
kizami elŇĎll√©vŇĎ oldal
gyaku hatull√©vŇĎ oldal
hai igen
iie nem
tokui szabadonv√°lasztott kedvenc

 

 

Kéz részei: Láb részei:
kéz te
könyök empi
alkar ude
ököl ken
√∂k√∂l √ľtŇĎfel√ľlete seiken
ököl alja tetsui
kézél shuto
belsŇĎ k√©z√©l haito
kézhát haishu
teny√©r belsŇĎ sarka shotei
csukl√≥ felsŇĎ oldala koken
ujjhegyek nukite
egy ujjhegy ippon nukite
két ujjhegy nihon nukite
ujjhegyek összezárva keiko
ujjiz√ľlet ippon ken
l√°b ashi
térd hiza
sípcsont sune
l√°bfej haisoku
sarok kakato
k√ľlsŇĎ l√°b√©l sokuto
belsŇĎ l√°b√©l sokoashi
talp teisoku
talpp√°rna koshi

 

Kara:

A kara vagy mushin hasonl√≥ fogalmak. MindkettŇĎ a tudat csendj√©t jel√∂li. Azt a csendet, ami egy energi√°val tel√≠tett, √©ber, v√°rakoz√≥ √°llapotot eredm√©nyez, ami mentes minden zavar√≥ √©rzelemtŇĎl, indulatt√≥l √©s gondolatt√≥l, lehetŇĎv√© t√©ve a helyes reakci√≥ kirobban√°s√°t a megfelelŇĎ pillanatban. A kara nem m√°s, mint a mindentŇĎl elszakad√°s k√©pess√©ge.

Kime:

A figyelem √∂sszpontos√≠t√°sa, aminek a legmagasabb foka a tudat eggy√© v√°l√°sa a c√©llal. Az igazi kime nem csak a l√°t√°s koncentr√°l√≥d√°s√°t jelenti, hanem a gondolatok √©s a latolgat√°s kih√ļny√°s√°t is, amikor a harcos tudat√°ban minden kialszik, csak a c√©l vil√°g√≠t √©lesen. Ahhoz, hogy ez az √°llapot kialakulhasson, b√°tors√°gra, elsz√°nts√°gra, a c√©l el√©r√©se ir√°nti marad√©ktalan odaad√°sra van sz√ľks√©g.

Zanshin:

A befejez√©s csendje. Az a pillanat, amikor az akci√≥ v√©grehajt√°sa ut√°n elv√°gjuk az elŇĎzŇĎ pillanat eml√©keinek fonal√°t, hogy tudatunk azonnal a gondolatokt√≥l mentes √©ber figyelem, a zanshin √°llapot√°ba ker√ľlj√∂n. A zanshin a technik√°t nem csak eleg√°nss√° teszi, hanem lehetŇĎs√©get biztos√≠t a tov√°bbi reakci√≥ra. Ahogy a cselekv√©s elŇĎtti kara, √ļgy a cselekv√©s ut√°ni zanshin is a teljess√©g r√©sze. MindkettŇĎ a tudat csendj√©t jelenti.

Kiai:

Az igaz√°n hat√°sos t√°mad√°sn√°l az energia hatalmasra n√∂vekedve, √©les ki√°lt√°s k√≠s√©ret√©ben szinte kirobban a v√©frehajt√≥b√≥l. Az igazi kiai nem √∂nc√©l√ļ ki√°ltoz√°s, nem az energiarobban√°s m√≠mel√©se, √©s legkev√©sb√© nem az ellenf√©l megijeszt√©s√©t c√©lz√≥ ord√≠t√°s. A kiai a szervezet tartal√©kenergi√°inak felszabad√≠t√°s√°t akaratlagosan elŇĎid√©sŇĎ technika, amit pozit√≠v √∂nbizalom√©rz√©s k√≠s√©r. A kiai-t √©s az aiki-t ugyanazzal a k√©t jap√°n jellel √≠rj√°k le, csak m√°s sorrendben, ahogyan tartalmuk is ford√≠tott. Az aiki azt a belsŇĎ szellemi nyugalmat jelenti, aminek a seg√≠ts√©g√©vel az ellenf√©l f√∂l√© kerekedhet√ľnk, vagyis arra a folyamatra utal, ami az ellenf√©lben j√°tsz√≥dik le az aiki √°llapot√°ban l√©vŇĎ harcossal szemben, m√≠g a kiai a harcosban lej√°tsz√≥d√≥ folyamat jele, ami az aiki csendj√©vel ellent√©tben egy √©rzelmileg eksztatikus √°llapot kisug√°rz√°sa.


 

Harci mŇĪv√©szetek

A harci mŇĪv√©szetek eredete tulajdonk√©ppen egyidŇĎs az emberis√©ggel. A l√©tfenntart√°s√©rt folytatott sz√ľntelen k√ľzdelemben az erŇĎsek fennmaradtak, am√≠g a gyeng√©k √©s a lehetŇĎs√©geket fel nem ismerŇĎk eltŇĪntek a k√ľzdŇĎt√©rrŇĎl.

A r√°nk maradt eml√©kek alapj√°n kb. i.e. 3000-re tehetj√ľk annak az idej√©t, amikor a pusztakezes harc ismeret√©t rendszerezt√©k √©s m√≥dszeresen oktatni kezdt√©k.

D√©l-Nyugat India¬†egyik tartom√°ny√°b√≥l egy olyan¬†dojo¬†mŇĪk√∂d√©s√©rŇĎl maradtak fenn eml√©kek, amelyben √∂t √°llat (medve, tigris, leop√°rd, k√≠gy√≥, s√°rk√°ny?) harci mozg√°s√°nak ut√°nz√°s√°val k√ľzdŇĎgyakorlatokat tan√≠tottak. Az iskola tagjai, beavatotts√°guk jelek√©nt, forr√≥ vaspecs√©ttel jel√∂lt√©k meg karjukat.

Ezt a rendszert KALPATTICA-nak nevezték.

A harci mŇĪv√©szetek legelsŇĎ terjesztŇĎj√©nek¬†Bodhidharma¬†(Daruma) indiai sz√°rmaz√°s√ļ buddhista p√°tri√°k√°t tartj√°k (kb. 480-557), aki 527-ben a d√©l-k√≠nai Kantonba utazott, hogy a buddhista vall√°st terjessze. (Bodhidharma apja d√©l-indiai kir√°ly, ŇĎ pedig vall√°sa 28. p√°tri√°k√°ja volt.) Itt tal√°lkozott Wu-Ti cs√°sz√°rral, majd az √©szaki Honan tartom√°nyba utazott, ahol a Shao-Lin kolostorban oktatni kezdett.

Bodhidharma tan√≠t√°sai szerint a test √©s l√©lek egym√°st√≥l elv√°laszthatatlan, √≠gy a szerzetesek gyenge fizikai √°llapota nem tette lehetŇĎv√© az aszketikus gyakorlatok elv√©gz√©s√©t, melyek a k√≠v√°nt megvil√°gosod√°shoz vezetnek. A fizikai kond√≠ci√≥ jav√≠t√°sa √©rdek√©ben Bodhidharma szigor√ļ, kem√©ny testedzŇĎ gyakorlatok v√©gz√©s√©re k√∂telezte tan√≠tv√°nyait, melynek eredm√©nyek√©ppen a szerzetesek k√©pesek voltak a medit√°ci√≥s zen gyakorlatok megfelelŇĎ elv√©gz√©s√©re.

A Bodhidharma √°ltal bevezetett testedzŇĎ gyakorlat az Indi√°b√≥l mag√°val hozott Kalpattica harcmŇĪv√©szeti rendszer volt, amelybŇĎl k√©sŇĎbb a Chuan-Ssu, a k√©sŇĎbbi Shaolin-Chuan alakult ki, amelyet a legt√∂bb kung-fu √©s karateir√°nyzat ŇĎsapj√°nak tartanak.

A Shao-Lin templom k√©sŇĎbbi lerombol√°sa ut√°n az addig titkos, belsŇĎ tank√©nt kezelt harci rendszer kiszabadult a falak k√∂z√ľl, s t√∂bb, teljesen √∂n√°ll√≥ ir√°nyzatra tagol√≥dva elterjedt K√≠n√°ban, Kore√°ban √©s Okinaw√°n.


Karate-do

Az √Čszak-k√≠nai-tengeren fekvŇĎ Ryu-Kyu-szigetcsoport legnagyobb szigete Okinawa volt. Ezek a szigetek – l√©v√©n kereskedelmi √ļtvonalak √°llom√°sai – a k√≠nai kult√ļra sok elem√©vel ismerkedtek meg, √©s juttatt√°k tov√°bb. √ćgy a helyi ŇĎslakosok t√∂bbek k√∂z√∂tt megismert√©k a k√≠nai harci mŇĪv√©szeteket, mely a helyi k√ľzdŇĎmŇĪv√©szetekkel kieg√©sz√ľlve √∂n√°ll√≥ fejlŇĎd√©snek indult. Okinawa a XV. sz√°zad elej√©n √∂n√°ll√≥s√≠totta mag√°t, majd 1429-ben Sho Hashi kir√°ly egyetlen kir√°lys√°gg√° egyes√≠tette a Ryu-Kyu szigeteket.

A XVI. sz√°zadban az okinawaiak a harci mŇĪv√©szet√ľket a¬†Te¬†sz√≥val jel√∂lt√©k, ami kezet jelent. Ez k√©sŇĎbb felvette a¬†To¬†elŇĎtagot, ami a k√≠nai Tang dinasztia jele volt, mely Kr.u. 618 √©s 906 k√∂z√∂tt √©lte vir√°gkor√°t √©s nagy m√©rt√©kben befoly√°solta az okinawai √©s a jap√°n kult√ļr√°t. √ćgy a kifejez√©s¬†To-te¬†lett, de¬†Tode-nek √©s¬†Tang-te-nek (hal√°l keze) ejtett√©k.

Okinawán a Tang-te-nek három virágzó korszaka volt:
Az elsŇĎ neve¬†Bunjirikkoku seisaku¬†(1429), s amelyet a kir√°lynak az a sz√°nd√©ka ind√≠tott el, hogy az orsz√°got az ath√©ni nevel√©si rendszerhez hasonl√≥ strukt√ļra szerint √©p√≠tse fel.
A m√°sodik idŇĎszakot¬†Haitoreik√©nt ismerj√ľk. A kir√°ly ekkor a l√°zad√°sok elker√ľl√©se v√©gett betiltotta a nyilv√°nos fegyvervisel√©st, ami term√©szetesen kedvezett a pusztakezes, √©s mezŇĎgazdas√°gi eszk√∂z√∂ket fegyverk√©nt alkalmaz√≥ harci form√°k fejlŇĎd√©s√©nek.
A harmadik idŇĎszak 1604-ben kezdŇĎd√∂tt, amikor a korm√°ny mindennemŇĪ fegyverhaszn√°latot betiltott. Ez volt a¬†Kinbuseisaku¬†peri√≥dus.

1609-ben a jap√°nok a Shimazu csal√°d vezet√©s√©vel bet√∂rtek √©s elfoglalt√°k a szigeteket. Az √ļj h√≥d√≠t√≥k a harcmŇĪv√©szetek gyakorl√°s√°t is betiltott√°k. Ennek ellen√©re titkos t√°rsas√°gok alakultak, melyek csoportosan gyakorolt√°k az akkor¬†k√≠nai k√©z-nek nevezett harci technik√°kat. A 250 √©ves megsz√°ll√°s alatt a n√©pi √∂nv√©delmi m√≥dszerek √≥ri√°si fejlŇĎd√©sen mentek kereszt√ľl. 1629-ben titkos konferenci√°t rendeztek a¬†Tang-te¬†√©s n√©h√°ny¬†Chuan-fa kung-fu¬†mester k√∂z√∂tt, aminek hat√°s√°ra kialakult egy hat√©konyabb harci forma, az¬†okinawa-te¬†(okinawai k√©z).

A m√ļlt sz√°zadban a¬†Tode¬†vagy¬†Tang-te¬†√°ltal√°nos jelent√©se a¬†k√©z amely K√≠n√°b√≥l j√∂tt¬†volt. Jap√°n √≠r√°sjelekkel ezt le√≠rva¬†karate-nak is lehetett olvasni, de az erŇĎs k√≠nai hat√°s miatt a¬†Tode¬†csak 1894-ben v√°ltozott¬†karate¬†sz√≥v√°.

Okinawai iskol√°k

Naha-te

A¬†Naha-te, vagyis a nahai k√©z Okinawa fŇĎv√°ros√°r√≥l, Nah√°r√≥l kapta a nev√©t, alap√≠t√≥j√°nak pedig¬†Higashionna Kanryo-t tartj√°k.
Higashionna (vagy Higaonna) sensei 1853. m√°rcius 10-√©n sz√ľletett Okinaw√°n. Ifj√ļkor√°ban hal√°szk√©nt dolgozott, s szabadidej√©ben Arakaki mestertŇĎl tanult¬†Okinawa-te-t. Apja hal√°la ut√°n a k√≠nai Fukken tartom√°nyba utazott, s belemer√ľlt az itteni harcmŇĪv√©szetek tanulm√°nyoz√°s√°ba. K√≠nai tan√°rai t√∂bbek k√∂z√∂tt Doruko, Woo Lu-Chin √©s Ryu Ryu-Ko mesterek voltak.
1881-ben visszat√©rt sz√ľlŇĎf√∂ldj√©re, ahol a nyolc K√≠n√°ban tanult st√≠lus anyag√°b√≥l kialak√≠totta saj√°t koncepci√≥j√°t, amit Naha-te n√©ven oktatni kezdett. Higashionna sensei neve idŇĎvel legend√°v√° v√°lt a szigeteken, amit megsz√≥l√≠t√°sa:¬†Kensei¬†(szent √∂k√∂l) is jelez. Sok, k√©sŇĎbb h√≠ress√© v√°lt karatemester tanult iskol√°j√°ban. Ilyen volt Chojun Miyagi a¬†goju, √©s Kenwa Mabuni a¬†shito-ryu karate-do¬†iskola megalap√≠t√≥ja. Higashionna Kanryo 1915-ben, 63 √©ves kor√°ban halt meg.

Goju-Ryu

A goju-ryu megalap√≠t√≥ mestere¬†Chojun Miyagi¬†1888. √°prilis 25-√©n, tehetŇĎs arisztokrata kereskedŇĎcsal√°d sarjak√©nt sz√ľletett. 1902-ben, 14 √©vesen kezdett harci mŇĪv√©szetekkel foglalkozni Higashionna Kanryo doj√≥j√°ban. Tehets√©g√©n √©s szorgalm√°n fel√ľl rendk√≠v√ľli fizikai erŇĎ volt jellemzŇĎ r√°.
1915-ben, r√∂viddel mestere hal√°la elŇĎtt K√≠n√°ba utazott, hogy tan√°ra nyomdokain j√°rva ŇĎ is tanulm√°nyozza az ottani harci ir√°nyzatokat. Higashionna hal√°la ut√°n rendszerezte annak tan√≠t√°sait, amit lelki √©s l√©gz√©sgyakorlatokkal eg√©sz√≠tett ki. Tan√°ra K√≠n√°b√≥l mag√°val hozott kat√°it¬†(sanchin, saifa, seyunchin, sishochin, sanseru, sepai, seishan, kururunfa, superimpei)¬†kieg√©sz√≠tette a k√©t gekisai √©s tensho kat√°kkal.

(A goju kat√°k nevei buddhista filoz√≥fiai szimb√≥lumok. A¬†sanseru¬†p√©ld√°ul 36-ot jelent. Ez a 6*6 eredm√©nye, amibŇĎl az elsŇĎ hatos az √©rz√©kszerveket – mint szem, f√ľl, orr, nyelv, valamint a test √©s a l√©lek – jelenti, a m√°sodik hatos – a sz√≠n, hang, √≠z, illat, √©rint√©s √©s az igazs√°g. A¬†sepai¬†jelent√©se 18, ami a 6*3 eredm√©nye. A hatos a sanserub√≥l, a h√°rom: a j√≥, a rossz √©s a b√©ke. A¬†superimpei¬†jelent√©se 108. A buddhista hit szerint az embernek ennyi √∂rd√∂gi szenved√©lye van, ez√©rt december 31-√©n a kolostorokban ennyiszer kongatj√°k meg a harangokat, elŇĪzendŇĎ a gonosz szellemeket. A 108 a 3*36 eredm√©nye. A 36 a sanseru, a 3 jelk√©pezi a m√ļltat, a jelent √©s a j√∂vŇĎt…)
A XX. sz√°zad elej√©n Okinaw√°n a st√≠lusokat az alapj√°n k√ľl√∂nb√∂ztett√©k meg, hogy a v√°ros, illetve az orsz√°g mely r√©sz√©n √°lltak. Jinan Shinzato (Miyagi elsŇĎ tan√≠tv√°nya – a h√°bor√ļban meghalt -, aki a naha-te-t egy jap√°n harcmŇĪv√©szeti tal√°lkoz√≥n k√©pviselte, √©s a n√©v hi√°nyoss√°gait felismerte.) k√©r√©s√©re Miyagi hozz√°l√°tott, hogy iskol√°j√°nak √∂n√°ll√≥ nevet keressen. V√©g√ľl egy klasszikus k√≠nai versben tal√°lt egy olyan r√©szt, ami szerinte alkalmas n√©v lehetett ir√°nyzat√°nak. A vers r√©szlete √≠gy sz√≥lt:¬†„Ho goju donto…”, vagyis a vil√°gban minden kem√©ny √©s l√°gy l√©legz√©s. Chojun Miyagi 1919-ben, Okinaw√°n elŇĎsz√∂r, hivatalosan bejegyeztetett egy karatest√≠lust,¬†GO-JU-RYU¬†n√©ven.
A¬†goju¬†iskola a¬†go¬†(kem√©ny) √©s¬†ju¬†(l√°gy) szavak √∂sszevon√°s√°b√≥l keletkezett. A st√≠lus k√©t alapkat√°ja a¬†sanchin (go)¬†√©s a¬†tensho (ju)¬†is ezeket a fogalmakat t√ľkr√∂zi.
A¬†sanchin¬†kata az ir√°nyzat kem√©ny kat√°ja. A test izmai maxim√°lisan fesz√≠tett √°llapotban v√©gzik a mozdulatokat, amit erŇĎteljes l√©gz√©s k√≠s√©r. A st√≠lus kezdŇĎ tanul√≥i is elŇĎsz√∂r ezzel az √©rthetŇĎbb, k√©zzelfoghat√≥bb kem√©ny gyakorlatokb√≥l √°ll√≥ mozdulatokat edzik, s csak j√≥val k√©sŇĎbb, a¬†go¬†f√°radts√°gos, hossz√ļ idŇĎn √°t tart√≥ gyakorl√°sa ut√°n kezdhetnek hozz√° az elvontabb¬†ju¬†megismer√©s√©hez.
(Ezt a sorrendet szimboliz√°lja az is, hogy a n√©vben elŇĎl helyezkedik el a¬†go, √©s csak ut√°na a¬†ju, valamint erre utal, hogy a sanchin kat√°t m√°r a kezdŇĎ tanul√≥k is gyakorolj√°k, a tensho-t viszont csak a magasfokozat√ļak.)
A¬†tensho¬†a¬†ju, vagyis l√°gy kata. A mozdulatok g√∂mb√∂lyŇĪ, csavart elemekbŇĎl √°llnak, amelyek a t√°mad√°sok l√°gy elvezet√©se ut√°n z√∂kkenŇĎmentes ellent√°mad√°sokba mennek √°t. Ez a kata arra a belsŇĎ nyugalomra √©s rend√≠thetetlens√©gre utal, amivel Miyagi is jellemezte st√≠lus√°t: „Csendes √©s stabil, mint a hegy, foly√©kony √©s l√°gy, mint a foly√≥…”

Chojun Miyagi 1953. október 8-án, 65 éves korában hunyt el.

Shuri-te

A¬†Shuri-te¬†iskola Naha fŇĎv√°ros v√°rosr√©sz√©rŇĎl kapta a nev√©t, ahol az egykori Ryu-Kyu szigetek k√∂zponti kast√©lya √°llott, √©s ahol az elsŇϬ†shuri¬†iskola megnyitotta kapuj√°t. LegelsŇĎ fejlesztŇĎj√©nek¬†Sakugawa-t tartj√°k, aki Shuriban¬†Okinawa-te-t tanult.
(Az Okinawa-te ebben az idŇĎben titkos iskolak√©nt mŇĪk√∂d√∂tt. Shuri, Naha √©s Tomari mestereinek b√ļjk√°lniuk kellett a Satsuma szamur√°jok elŇĎl.)
Sakugawa 1724-ben K√≠n√°ba utazott, hogy ott¬†chuan-fa-t tanuljon, de eltŇĪnt, √©s hozz√°tartoz√≥i azt gondolt√°k, hogy meghalt. Sok √©vvel k√©sŇĎbb, imm√°r √©rett mesterk√©nt tŇĪnt fel √ļjra Okinaw√°n, ahov√° mag√°val hozott n√©h√°ny¬†chuan-fa¬†kat√°t.

A¬†shuri¬†iskola m√°sik k√©t fejlesztŇĎje a sz√°zad v√©ge fel√© tŇĪnt fel a porondon. Egyik√ľk –¬†Shionja¬†-, ugyan√ļgy mint Sakugawa, Shurib√≥l utazott el K√≠n√°ba, ahonn√©t 1784-ben egy ottani bar√°tj√°val, Kushanku-val, √©s √ļjabb nyitottkezes¬†chuan-fa¬†technik√°kkal t√©rt vissza.
(Az Okinawa-te, illetve Tode csak z√°rt √∂klŇĪ k√©ztechnik√°kat (taiso) alkalmazott. A mŇĪv√©szet reperto√°rja eg√©szen a XX. sz√°zad elej√©ig folyamatosan bŇĎv√ľlt, √≠gy beleker√ľltek a k√≠nai nyitottkezes (kaishu) technik√°k, a taiwani ujjhegyhaszn√°lat (nukite), √©s a thaif√∂ldi r√ļg√°sok (geri) is.)

A k√∂vetkezŇĎ nagy n√©v¬†Sokon Matsumura¬†(1809-1901) volt, a k√©sŇĎbb legend√°ss√° v√°lt Anko Itosu (1832-1915) tan√°ra, akitŇĎl a¬†shotokan¬†l√©trehoz√≥ja, Gichin Funakoshi, √©s a¬†shito-ryu¬†megalap√≠t√≥ja, Kenwa Mabuni tanult.

Shito-ryu

A¬†shito¬†st√≠lus megalap√≠t√≥ja¬†Kenwa Mabuni¬†(1893-1957) Anko Itosu-t√≥l¬†shuri-te-t, Higashionna Kanryo-t√≥l¬†naha-te-t tanult, majd 1930-ban Okinaw√°r√≥l Houshura utazott, √©s Osak√°ban letelepedve megalap√≠totta saj√°t m√≥dszer√©t, amelynek mesterei ut√°n a¬†shito-ryu¬†nevet adta (Higashionna –¬†shi, Itosu –¬†to). A¬†shito-ryu-ban megtal√°lhat√≥ valamennyi¬†naha¬†kata v√°ltozata, tov√°bb√° a¬†shuri, a¬†tomari¬†√©s m√©g n√©h√°ny k√≠nai kata is.

Shotokan-ryu

A¬†shotokan¬†megalap√≠t√≥ja¬†Funakoshi Gichin¬†1868-ban sz√ľletett Okinaw√°n. Fiatal kor√°ban Sokon Matsumur√°t√≥l √©s Anko Itosut√≥l tanult¬†shuri-te-t. 1917-ben Jap√°nba h√≠vt√°k, hogy mutassa be az okinawai karat√©t, s ahol 1922-ben letelepedve megalap√≠totta saj√°t rendszer√©t¬†karate-do¬†n√©ven.
(A shotokan elnevez√©st az ut√≥kor adta st√≠lus√°nak. Ez a n√©v Funakoshi √≠r√≥i nev√©bŇĎl alakult ki, s ez volt doj√≥j√°nak is a neve. (sho = erdei fenyŇĎ, vagy elsŇĎ, to = hull√°m, kan = iskola))
Funakoshi mester, 1957-ben bek√∂vetkezett hal√°l√°ig hat√°rozottan ellenezte a karateversenyek rendez√©s√©t. Egyes¬†shotokan¬†iskol√°k (a kisebbs√©g) m√°ig hŇĪek maradtak alap√≠t√≥mester√ľk felfog√°s√°hoz.

Wado-ryu

Hironori Otsuka¬†1892-ben sz√ľletett Jap√°nban. 13 √©ves kor√°ban¬†shinto yoshin jujutsu-t tanult, majd 30 √©vesen Funakoshi Gichin tan√≠tv√°ny√°ul szegŇĎd√∂tt. Karatemestere hal√°la ut√°n l√©trehozta saj√°t ir√°nyzat√°t, ami a¬†shotokan-ra √©s a¬†jujutsu-ra √©p√ľl.
A¬†wado-ryu¬†n√©vnek k√©tf√©le jelent√©s√©t ismerj√ľk: az elsŇĎ a „b√©ke √ļtja”, a m√°sodik jelent√©s „Jap√°n √ļt” (wa = b√©ke, Jap√°n,
do = √ļt).
Hironori Otsuka sensei 1982-ben hunyt el.

Tomari-te

Tomari, Naha v√°ros egyik ker√ľlete, s hajdani iskol√°ja ter√ľletileg a shuri √©s a naha iskol√°k k√∂z√© volt be√©kelŇĎdve. Legr√©gebbi mesterek√©nt¬†Kishin Teruya-t¬†√©s¬†Karyuu Uku¬†senseiket tartj√°k sz√°mon.
A tomari iskol√°kb√≥l alakult ki az Okinaw√°n jelenleg n√©gy nagy karateir√°nyzatb√≥l kettŇĎ: az uechi-ryu √©s a matsubayashi-ryu. (A m√°sik kettŇĎ legn√©pszerŇĪbb okinawai iskola a shorin-ryu (shuri), goju-ryu (naha)).
Haz√°nkban jelenleg nincs k√©pviselŇĎje a tomari iskol√°nak. Kat√°kat ebbŇĎl az ir√°nyzatb√≥l csak a shito-ryu-ban tal√°lhatunk, ott is √°talak√≠tva.