Rengeteg vĂĄlasz lĂ©tezik, miĂ©rt Ă©rdemes Goju Ryu karatĂ©zni, az egyĂ©b sportok helyett illetve annak kiegĂ©szĂtĂ©sekĂ©nt, most összeszedem nektek az a 7 egyszerƱ vĂĄlaszt, ami segĂthet szĂĄmodra is megĂ©rteni miĂ©rt Ă©rdemes elkezdeni karatĂ©zni.
Amikor az emberek a karatĂ©val kapcsolatos kĂ©rdĂ©sekre keresik a vĂĄlaszt, sokszor a valĂłsĂĄgtĂłl teljesen eltĂ©rĆ vĂĄlaszokat kapnak. PĂ©ldĂĄul: TudomĂĄnytalan, Ă©rtelmetlen mozgĂĄsok, agresszĂv, erĆszakos, korlĂĄtozott, nem valĂłsĂĄgos, levegĆt csapkodjĂĄk, stb.
NĂ©zzĂŒk a valĂłsĂĄgot.
A karate sokkal több mozgĂĄst, technikai elemet tartalmaz, mint a többi sport (KĂ©z technikĂĄk, lĂĄb technikĂĄk, testmozgĂĄs, lĂ©gzĂ©stechnika, Ă©s ennek teljes összhangja). Ezek elsajĂĄtĂtĂĄsĂĄhoz idĆ kell, kinek, kevesebb kinek több. ValĂłjĂĄban 4-5 Ă©v karatĂ©ban eltöltött idĆ az mĂ©g az alapok megismertetĂ©sĂ©re sem mindig elegendĆ. EmlĂtĂ©skĂ©pp egy adott mozdulat, technika pontos megtanulĂĄsĂĄhoz legalĂĄbb 10.000x kell megcsinĂĄlni jĂłl az adott mozdulatot. Ez Ăgy soknak tƱnhet, de belegondolva, hogy amikor megtanulunk jĂĄrni, biciklizni, Ășszni, nagyjĂĄbĂłl ahhoz is ennyi gyakorlĂĄs kell. TermĂ©szetesen a koordinĂĄciĂłs kĂ©pessĂ©g, gondolkodĂĄs, taktikai â stratĂ©giai Ă©rzĂ©kek, erĆnlĂ©t Ă©s a többi szĂŒksĂ©ges kĂ©szsĂ©g elsajĂĄtĂtĂĄsa mĂ©g több idĆt követel meg, Ăgy hogy valĂłban elkezdjĂŒnk karatĂ©zni, Ășgy 6-8 vagy több is kellhet. Lehet, ez sokaknak soknak tƱnik, de a karate tudĂĄsunk exponenciĂĄlisan nĆ az Ă©vek alatt, Ă©s bĂĄr eleinte lassabb a fejlĆdĂ©s, de az alapok elsajĂĄtĂtĂĄsa utĂĄn elkĂ©pesztĆ fejlĆdĂ©si szakasz következik be. IdĆvel csak azt fogjuk sajnĂĄlni, hogy nincs több idĆnk mĂ©g többet Ă©s többet edzeni, Ă©s tanulni.
De lĂ©pjĂŒnk is tovĂĄbb tehĂĄt mi is az, amit mindenkĂ©pp ad a karate.
- Valami mås, mint amit a többi sport adhat!
- Koncentråciós és problémamegoldó készség
- Koordinåció fejlesztés
- ĂltalĂĄnos erĆnlĂ©t fejlesztĂ©s, egĂ©szsĂ©g megĆrzĂ©s
- KonfrontĂĄciĂł – konfliktus kezelĂ©s
- Ănmagunk megismerĂ©se
- ĂnvĂ©delem
1. Valami mås, mint a többi sport
Mint bevezetĆmben is emlĂtettem, hogy az ĂĄltalam is tanĂtott, Goju Ryu Karate több mint rengeteg mĂĄs sport. Rengeteget foglalkozunk a többi tanĂĄrral egyĂŒtt, hogy folyamatosan fejlesszĂŒk magunkat, ne ĂĄlljunk meg egy szinten. A tanĂĄr kĂ©pessĂ©gei meghatĂĄrozzĂĄk a tanĂtvĂĄnyok lehetĆsĂ©geit. Ha egy tanĂĄr nem kĂ©pzi magĂĄt, elĆbb utĂłbb a tanĂtvĂĄnyai elĂ©rik a tanĂĄr kĂ©pessĂ©geit, Ă©s az immĂĄr inkĂĄbb csak vissza fogja a tanĂtvĂĄnyok fejlĆdĂ©si lehetĆsĂ©geit. Egy jĂł karatĂ©ka mindig törekszik, arra hogy jobb legyen, de mivel adhat többet, mint mĂĄs sport? Nos, azzal mindenkĂ©pp, hogy nem mĂĄsok kĂ©pessĂ©geihez mĂ©ri a tanĂtvĂĄnyokat, hanem Ănmagukhoz. Ez egy olyan fejlĆdĂ©si szabadsĂĄgot ad, ami ĂĄltal mindenki kĂ©pes kibontakozni, Ă©s megtalĂĄlni a lehetĆsĂ©geit, Ă©s azt tökĂ©letesĂteni. A karate mĂĄs, mert minden korosztĂĄly szĂĄmĂĄra tanulhatĂł Ă©letkor, nem, egĂ©szsĂ©gi ĂĄllapottĂłl fĂŒggetlenĂŒl gyakorolhatĂł. Nem kell tartani attĂłl, hogy kiöregszĂŒnk belĆle, Ă©s attĂłl sem hogy mĂĄr tĂșl öregek vagyunk hozzĂĄ. Ez nem minden sportrĂłl mondhatĂł el.
- Koncentråciós, és probléma megoldó készség fejlesztése
A gyakorlatok, melyeket vĂ©gzĂŒnk edzĂ©seink sorĂĄn megkövetelik, hogy uraljuk testĂŒnk minden rĂ©szĂ©t, legyen az a kis lĂĄbujjunk, vagy a fejĂŒnk. Ezt a fokuszĂĄlt figyelmet, a testĂŒnk teljes uralĂĄsĂĄt cĂ©lzĂł edzĂ©ssel lehet fejleszteni. Az hogy egy bizonyos pontra kell ĂŒtni, vagy hĂĄtra kell hĂșzni a kezĂŒnket, nem azĂ©rt csinĂĄljuk, mert egy Ă©les helyzetben is Ăgy cselekszĂŒnk, hanem a testĂŒnk feletti uralmunkat fejlesszĂŒk vele. Nem egyszerƱ kĂ©t â hĂĄrom mozdulatot is megjegyezni, de 6-8 mozdulatnĂĄl ez mĂĄr kifejezetten megerĆltetĆ lehet, de idĆvel ezek mĂĄr kevĂ©sbĂ© lesznek megterhelĆk. A tudatosan felĂ©pĂtett gyakorlatok ĂĄltal a karatĂ©ka idĆvel megtanul egyszerre egyre több dologra figyelni, kevĂ©sbĂ© lesz szĂ©tszĂłrt javul a tanulĂĄsi Ă©s munka tƱrĂ©si kĂ©pessĂ©ge. A több mozdulat, összehangolĂĄsa, azok Ă©rtelmezĂ©se, rengeteget javĂt a problĂ©mamegoldĂł kĂ©pessĂ©gen. Az edzĂ©seken hasznĂĄlt egyĂ©b edzĂ©sformĂĄk, mint pĂ©ldĂĄul randory (gyakorlĂł harc), bunkai (mozdulatok harci Ă©rtelmezĂ©se), nem csak a testi fejlĆdĂ©st, de a stratĂ©giai, Ă©s taktikai tudĂĄsunkat is fejleszti.
- Koordinåciós készség fejlesztés
A mozgĂĄskoordinĂĄciĂł olyan sajĂĄtos feltĂ©telrendszer, melynek fontos szerepe van a mozgĂĄsszabĂĄlyozĂĄs lĂ©trejöttĂ©ben, adott feltĂ©teleknek megfelelĆen. A komplexebb gyakorlatsorozatok, kĂ©z â lĂĄb â fej koordinĂĄciĂł egyensĂșlyozĂł, tĂ©rbeli tĂĄjĂ©kozĂłdĂĄs, reakciĂłkĂ©pessĂ©g, ellazulĂĄsi kĂ©szsĂ©g.
Ezek eredménye
- mozgĂĄs koordinĂĄciĂł javulĂĄsa,
- energia – takarĂ©kossĂĄg,
- sĂ©rĂŒlĂ©sek elkerĂŒlĂ©se
A karate edzĂ©seken a megszokottĂłl eltĂ©rĆ, illetve a nagy ismĂ©tlĂ©sszĂĄmmal vĂ©grehajtott gyakorlatok fejlesztik, illetve kiĂ©pĂŒlĂ©sĂ©t segĂtik elĆ azon idegpĂĄlyĂĄknak, melyek mĂĄr gyerekkorban is a szĂĄmolĂĄs â ĂrĂĄs â olvasĂĄsĂ©rt felelĆsek, majd a tĂ©rbeli Ă©s reakciĂłkĂ©pessĂ©gĂ©rt javulĂĄsĂĄĂ©rt felelnek. FelnĆtt illetve idĆs korban a reakciĂł növelĂ©sĂ©vel, a javulĂł test â egyensĂșly, tĂ©rbeli koordinĂĄciĂłs kĂ©pessĂ©g javulĂĄsĂĄt segĂti elĆ.
- ĂltalĂĄnos erĆnlĂ©t, egĂ©szsĂ©g megĆrzĂ©s
A karate edzĂ©seken vĂ©grehajtott mozgĂĄsok a statikus, Ă©s a dinamikus erĆnlĂ©tet is fejlesztik. Mint mondani szoktam egy karatĂ©s erĆnlĂ©te olyan kell, hogy legyen, mintha egybe gyĂșrnĂĄnk több kĂŒlönbözĆ sport atlĂ©ta â tornĂĄsz â hosszĂș tĂĄvfutĂł â bokszolĂł erĆnlĂ©tĂ©t. A karatĂ©s â harcmƱvĂ©sz erĆnlĂ©te olyan kell, hogy legyen, hogy sok ideig kĂ©pes legyen nagy erĆt is kifejteni, Ă©s emellett nagyon gyorsan tudjon regenerĂĄlĂłdni.   Nem jĂł az az erĆnlĂ©t, ami csak rövid ideig tart, Ă©s nagyon hosszĂș a regenerĂĄlĂłdĂĄs ideje. Az edzĂ©sek sorĂĄn â egyĂ©neknek megfelelĆen â törekszĂŒnk a tökĂ©letes erĆnlĂ©t fejlesztĂ©sĂ©re. Ezen erĆnlĂ©t, a hajlĂ©konysĂĄg, optimĂĄlis erĆ felhasznĂĄlĂĄs, tökĂ©letes lĂ©gzĂ©s technika, Ă©s megfelelĆ erĆsĂtĆ â gyorsĂtĂł gyakorlatok komplex összhatĂĄsĂĄval Ă©rhetĆ el.
- KonfrontĂĄciĂł â konfliktus kezelĂ©s
A testi fejlĆdĂ©s mellet mindenkĂ©ppen szĂŒksĂ©ges egy mentĂĄlis â szellemi fejlĆdĂ©s is. Ez önmagunk megismerĂ©se rĂ©vĂ©n teljesedik majd ki, de termĂ©szetesen a mĂĄr emlĂtett randory, bunkai, kumite gyakorlatok a hierarchikus rendszer tanĂtvĂĄny â tanĂĄr, sempai â kohai rendszer is megtanĂtja szĂĄmunkra a konfliktusok elkerĂŒlĂ©sĂ©nek mƱvĂ©szetĂ©t.  A karate nem csak arrĂłl szĂłl, hogy hogy kell vĂ©grehajtani egy rĂșgĂĄst vagy ĂŒtĂ©st, hanem arrĂłl is, hogy kerĂŒljĂŒk azt el, Ă©s tovĂĄbblĂ©pve ezen megtanuljuk, hogy hogyan tudjuk elĂ©rni cĂ©ljainkat agressziĂł nĂ©lkĂŒl, vagy hogyan kezeljĂŒk, ha egy agresszĂv tĂĄmadĂĄst kell hatĂ©konyan elhĂĄrĂtani, akĂĄr egyetlen ĂŒtĂ©s â rĂșgĂĄs nĂ©lkĂŒl. PĂ©ldĂĄul egy munkahelyi konfliktus, vagy iskolai konfliktust sem oldhatunk meg testi erĆvel, itt a karate magasabb szintjĂ©t hasznĂĄlva kell egy szĂĄmunkra jobb helyzetet elĂ©rni, termĂ©szetesen ez sem megy rögtön, ennek elsajĂĄtĂtĂĄsa sok gyakorlĂĄst Ă©s kitartĂĄst igĂ©nyel.
- Ănmagunk megismerĂ©se
SzemĂ©lyisĂ©g fejlesztĂ©s! Hogyan Ă©s mikĂ©pp ismerhetjĂŒk meg jobban magunkat, mint olyan edzĂ©seken ahol mindig a sajĂĄt kĂ©pessĂ©geink maximumĂĄhoz közeli optimĂĄlis ĂĄllapotot keresĂŒnk, mindig Ășjabb helyzetekben kell azonnal reagĂĄlnunk, megoldani az Ă©ppen elĆttĂŒnk ĂĄllĂł problĂ©mĂĄkat. Az önnevelĂ©s a szemĂ©lyisĂ©g formĂĄlĂĄs egyik fontos rĂ©sze, nem lehet fejlĆdni, ha nem fordĂtunk erĆt, hogy vĂĄltozzunk. Nagy problĂ©ma, ha a valĂłs, Ă©s a kĂ©pzelt valĂłsĂĄgunk nem ugyanott helyezkedik el, (többet, vagy sokkal kevesebbet gondolok magamrĂłl). Sokaknak okoz ez problĂ©mĂĄt , de egy jĂłl megvĂĄlasztott , Ă©s kellĆen kĂ©pzett sensei (tanĂĄr) segĂtsĂ©gĂ©vel Ănmagunk megismerĂ©se ĂĄltal egy jobb, nyitottabb emberrĂ© vĂĄlhatunk.
7.ĂnvĂ©delem
Az Ă©veken ĂĄt tartĂł kitartĂł gyakorlĂĄsok rĂ©vĂ©n elkerĂŒlhetetlenĂŒl kĂ©pessĂ© vĂĄlunk Ănmagunk â szeretteink megvĂ©dĂ©sĂ©re is, egy olyan szinten, ami nem korlĂĄtozik csupĂĄn a testi erĆnkre. Az Ă©vek folyamĂĄn testi Ă©s mentĂĄlis edzĂ©seink rĂ©vĂ©n rengeteg olyan kĂ©szsĂ©get szerzĂŒnk a meglĂ©vĆ Ă©s fejlĆdĆ kĂ©pessĂ©geink mellĂ©, ami egy igazĂĄn hatĂ©kony ĂnvĂ©delmi formĂĄt is ad szĂĄmunkra.