A Jun Do Kan dojo kunja

Chojun Miyagi sensei tanítványa és a Jun Do Kan egykori vezetője Eiichi Miyazato
Sensei 8 pontban foglalta össze a dojo-ban való viselkedés, illetve életfilozófiáját. Ez
a 8 pont ma is ki van akasztva a Jun Do Kan falára [28].
1 Légy figyelmes az udvariasságodra és alázatosságodra.
2 A fizikai erődet, korodat figyelembe véve eddz.
3 Tanulj és gondolkodj komolyan.
4 Légy lélekben nyugodt és harcban éles.
5 Vigyázz magadra.
6 Élj egyszerű és természetes életet.
7 Ne légy túl büszke magadra.
8 Tanulj türelmesen és alázatosan.
A dojo kun pontjai eredetileg nincsenek számozva, ugyanis mindegyik egyenlően
fontos. [] Jelen esetben a számozás egyetlen célt szolgál, hogy az alábbi bekezdéseket
tudjam jelölni velük. A következőkben ezen pontok fontosságára gyűjtöttem össze
kisebb magyarázatokat, illetve történeteket saját tapasztalataimból.

1 Légy figyelmes az udvariasságodra és alázatosságodra

Az alázatosság a saját tetteinkért való túlzott elismerés nem igénylése [26], illetve
saját hibáink nem másra hárítása. Magába foglal kellő szerénységet, visszafogottságot
is. Egyfajta önzetlenségnek is lehetne mondani. Úgy gondolom azért fontos, mert
nem lehetsz biztos abban, hogy a sikerek amiket elértél azok egyedül a tieid, ha
valami sikertelenség történik, az pedig mások miatt van. Előbbieket hajlamos az
ember mindig magának, utóbbiakat másnak tulajdonítani.
A karatéban önmagunk fejlesztése cél, amit csak úgy lehet, igazán jól csinálni, ha
nem vagyunk elfogultak, belátjuk ha valamit igen is saját hiányosságunkból adódóan
csináltunk rosszul. Alázat megnyilvánul a másoktól kapott kritika elfogadásában is.
A harcban egészen fontos, hogy ne akadjunk fenn botlásokon és sikereken egyaránt.
Például, ne örüljünk annak túlságosan, hogy eltaláltunk valakit. Abban a pillanatban,
hogy ez megtörténik, figyelmünk meginog és ha ellenfelünk elég képzett, ekkor fog
lecsapni. Érdemes ezeket az érzéseket a küzdelem végezetére hagyni, illetve helyén
kezelni. Alázat kell ahhoz, is, hogy belássuk, vannak nálunk jobbak, gyorsabbak,
erősebb és okosabbak. [25] Erről a Tai Sabaki fontosságánál már volt szó. Illetve
alázat kell, ahhoz, hogy elfogadjuk, a dolgok másképpen is alakulhatnak, mint ahogy
elképzeltük. Egy harc pedig tipikusan ilyen. Az ellenfél saját elképzelését próbálja
meg érvényesíteni, ami a miénk szöges ellentéte.

2 A fizikai erődet, korodat figyelembe véve eddz

Ez pont azt takarja, hogy edzéseken mindig hozd ki magadból a legtöbbet. Mindezt
úgy csináld, hogy közben az ésszerűség határain belül mozogsz, a sérülések
elkerülése végett. Ha fiatal vagy és meg tudsz csinálni 50 fekvőtámaszt könnyedén,
ne érd be kevesebbel. Ha idős vagy és nem bírsz megcsinálni egyet se, akkor ne
terheld túl magad, igyekezz minél pontosabb technikát végrehajtani.
Ha erős vagy, légy még erősebb, ha nem vagy elég erős, fejleszd magad tovább.
Vonatkozik az etikett ezen pontja egyrészt a tanulókra, ilyen szempontból, másrészt a
sensei-ekre is. Ugyanis a sensei-nek feladata úgy összeállítani az edzést, hogy minden
korosztály megfelelően tudjon dolgozni, ne legyen egyik korosztályban sem
szürreális elvárások, minden esetben sikerélménnyel és elégedetten térhessen haza a
tanuló. A sensei és saját magunk mellett az edzéstársainkhoz való hozzáállással is
foglalkozhatunk ebből a szempontból. Ez alatt azt értem, hogy ha edzésen látja
valaki, hogy valaki nem képes fizikai adottságai miatt egy feladat végrehajtására,
nem merülhet fel bennünk az a gondolat, hogy a másik emiatt rosszabb, kevésbé
rátermett a karatéra. Mindenki magához képesti fejlődését kell szem előtt tartani.
Megfigyelhető ezen pont hatása a vizsga követelmények összeállításában is, hiszen
nem várható el fizikai erőnlétre építő vizsga anyag két jelentősen eltérő korú
embertől.
Ide tartozhat az is, hogy gyerekek esetében mikor egy technikát elsajátítanak, az
gyakorta idővel pontatlanná válik. Ez azért van, mert ahogy nőnek az eddig has
magasságba célzott technika megváltozik, mivel megváltozhatnak a test arányok és
az egyén abszolút értelemben vett magassága is. Így figyelni kell arra, hogy gyerekek
esetében kellően gyakran ellenőrizve legyen a technikák, azok végrehajtását
folyamatosan korrigálni kell.

3 Tanulj és gondolkodj komolyan

A karate do nem játék, elkomolytalankodva foglalkozni vele nem vezet jó útra. Nem
játék egyrészt azért, mert nem versenysportként műveljük, nem szabályok
betartásáról és azok áthágásának művészetéről szól. Nem csak egy győztes van és sok
vesztes. Egy edzésről mindenki hasznos tapasztalatokkal megy haza, mivel
önmagunkhoz képest mérjük sikereinket. Komolyságot igényel az is, hogy az edzésen
mindenkire, hozzá mérhetően nagy felelősség járul, így ezt helyén kell tudni kezelni.
Egyrészt vigyáznunk kell társainkra, technikáinkat kontrollal kell végrehajtani, hogy
ne okozzunk véletlen sérüléseket. Az edzéstársunk bizalmát fejezi ki irányunkba, a
dojo-ba úgy lép be, és úgy kell belépnie, hogy ne tarthasson komoly, maradandó
fizikai sérüléstől. Ez múlik egyrészt a sensei által teremtett hangulaton és egyrészt
minden egyes részvevő hozzáállásán és komolyságán. Minden magasabb rangú
tanítvány felelős azért is, hogy az alacsonyabb rangúak ha segítséggel fordulnak
hozzá, ő kész legyen ezt a legjobb tudásához mérten nyújtani.
Sérülések kockázatának kezelése mellett, felelősek vagyunk a karate szakmai
színvonalának fenntartásáért is, amihez a komolyság elengedhetetlen. Minden eddigi
mellett talán a legfontosabb, hogy a karate dojo-ban való tanulás, az életben
előforduló, valós helyzetek kezelésére készít fel minket. A dojo az élet laboratóriuma.
Komoly helyzetek, például utcai támadások, rosszul sikerült munkahely váltás,
családi konfliktusok, egytől egyik hosszútávon és maradandóan hathatnak az ember
életére. Ezen hatás negatív vagy pozitív voltát, az egyén felkészültsége és hozzáállása
nagy mértékben meghatározhatja. Kellő felkészültségre szert tenni pedig kizárólag
komoly tanulás és gondolkodás útján lehet.

4 Légy lélekben nyugodt és harcban éles

Az előző pontban említett komoly helyzetek kezeléséhez a felkészültség mellett a
nyugalom is kulcsfontosságú. Egy éles harci helyzetben, valamennyi karate tudás
amit az évek alatt a karatéka magára szedett, csak tört százalékban fog előjönni.
Ennek mértéke pedig attól függ, mennyire ködösíti el gondolatait, vagy a helyzet
átlátását a stressz vagy a frusztráció. A feszültséggel végrehajtott harc sokszor
edzéseken is megfigyelhető randory-k alatt, amikor eluralkodik az egyik félen a
másiktól való félelem, vagy a technikák kivitelezésének sikertelensége miatt előjövő
frusztráció. Tipikusan ez az az állapot amit a tapasztalt ellenfél könnyedén kihasznál
és melyet „összeomlás” követ. A tapasztalatlan ellenfél esetén a randory átmegy
dulakodásba, harcművészeti értékét veszti és elkezd teret kapni a véletlen. A
kontrollált helyzet helyett, a győzelem, egy érme feldobásának esélyei szerint
alakulhat. A nyugalom ezzel szemben lehetőséget ad a helyzet átlátására, helyes
cselekvések kivitelezésére és kontrollált, nagyobb esélyű győzelemre.
A nyugalom komponens mellett az élesség egyfajta határozottságot takar. Az
elindított technikák célt kell, hogy érjenek, nincs lehetőség félszándékkal ütést
indítani, mert a másik ezt ösztönösen vagy tudatosan látja és képes hárítani. Kellő
akarattal kell a harcot végrehajtani. Erre egészen hétköznapi példa egy kosárlabda
dobás, vékony tűzifa eltörése, vagy bármi olyan eset amikor nem figyelsz eléggé arra
amit csinálsz, nincs mögötte szándék, a figyelem elkalandozik. Ilyenkor nem sikerül
a kosárlabdával a lyukba találni, a tűzifát térden eltörni, vagy elérni a kitűzött
céljaidat. A harcban való élesség hiánya úgy gondolom egyfajta lustaság, vagy célt
érni nem akarás hiányához hasonló.

5 Vigyázz magadra

Edzésen a nem megfelelő körültekintés tipikusan sérülésekhez vezet, ezek pedig
könnyen visszavethetik az ember lelkesedését a karate iránt, esetleg meg is
szakíthatják pályafutását rövidebb vagy hosszabb időre. A karate do-ban célunk a
folyamatos fejlődés, melynek egyik legnagyobb ellensége ez a megszakítás. Egész
egyszerűen az, ha nem műveljük. Az előző pontokban emlegetett komoly hozzáállás
és kor/nem figyelembe vételével való edzés már önmagában fél siker lehet ezen pont
teljesítéséhez. Mikor keletkezhetnek mégis sérülések? Egyrészt ha valaki túl
lelkesedik, elveszti a nyugalmát, a türelmét, nem elég alázatos, túl fáradt.
Mindamellett, hogy a tanulónak saját magára nagy figyelmet kell fordítani és észre
kell vennie mikor ezen állapotok valamelyike felmerül, a senseinek is feladata
felismerni amikor ez megtörténik. Kezelheti a helyzeteket pl úgy, hogy leállítja a
gyakorlatot, pár cserét indít, karate elméletről beszél, amíg a többiek hallgatják vagy
pihentető, ha kell, felébresztő gyakorlatot csináltat. El kell tudni érnie a tanulók
fejében lévő megfelelő hozzáállás kialakulását, illetve azok pillanatnyi állapotához
illeszkedő és végrehajtható gyakorlatokat kell adnia. Meglepően egyszerű feladatok
is képesek komoly sérüléseket okozni, így tisztában kell lenni mindenkinek saját
határával, illetve a senseinek is mindenki határával. Egyszer volt a dojo-ban egy
nagyon lelkes éppen akkor kezdő tanítvány, aki nyers kifejezéssel élve, túlsúlyos volt.
Edzés elején persze le lett szögezve, hogy mindenki csak akkor csináljon egy
feladatot, ha biztos abban, hogy nincs sérülése, illetve végre tudja hajtani azt.
Egyszerű feladatnak tűnt két kihon között, hogy át kellett ugrani keskeny terpeszbe,
majd vissza páros lábra. Az illető egyet kellet ugrojon, egyáltalán nem magasra. Ki is
ment a bokája, utána nem láttuk a dojo-ban. Egy másik érdekes példa, hogy kéz
nélkül kellett ülésből felállni. A tanuló gyerek volt és valószínű soha nem csinált még
ilyet, az egyik lábat be kell hajtani a másik alá és a felállás adja magát. Viszont nem
mindegy melyik irányba. Valószínűleg ha a sensei-ünk nem szól rá, a gyerek a térdét
átfeszíti olyan irányba amerre nem hajlik és őt sem látjuk sokáig következő
edzéseken. Sérülések olyan esetekben is történhetnek, amire senki nem gondol, ezért
mindenkinek, különösen a magasabb rangúaknak és a sensei-nek komoly és átható
figyelemmel kell edzésen jelen lennie.

6 Élj egyszerű és természetes életet

Egyszerű természetes életet élni, úgy gondolom azért érdemes, mert egyszerűen ilyen
az ember természete. Kiegyensúlyozott ember ennek segítségével lehet valaki. Saját tapasztalat szintén, hogy nagyon sokáig harcoltam, számomra akkor soknak tűnő anyagi javakért. Amint ezeket elértem, sőt, meglepetészszerűen túl is szárnyalták elképzeléseimet, hirtelen ott találtam magamat, hogy minden dolog ami eddig az életemet meghatározta megszűnt és utólag visszanézve értelmetlen és felszínes volt.
Mindennek éreztem magam, csak kiegyensúlyozottnak nem. A nyugati világban rengeteg felszínes dolog csapdába ejtheti az embert, amit így utólag a keleti kultúra, például a karate kontrasztjában nyer csak egyre több értelmet.

7 Ne légy túl büszke magadra

A magunkra való büszkeség fontos, saját sikereinknek és fejlődésünknek örülni kell
tudni, viszont ennek túlzott, illetve rosszkor történő gyakorlása nem kívánt
helyzetekhez vezethet. Rosszkor örülni például akkor lehet, ha valakit eltaláltunk
gyakorló harc közben. Ilyenkor a figyelem elvész és a válaszcsapád nem marad el.
Túlzottan örülni valaminek azért nem érdemes, mert nagy eséllyel lehet, hogy a siker
amit elértünk nem is saját magunknak köszönhető. Valójában az, hogy az adott
pillanatban ott tudunk lenni, önmagában rengetek tényezőn múlott és rengeteg ember
hozzájárulása kellett hozzá. Erről az alázatosságról szóló pontban részletesebben már
kitértem.

8 Tanulj türelmesen és alázatosan

Ezen bekezdés végére világos lesz, hogy kapcsolódik amit írok a karatéhoz, viszont
elég messziről kezdeném. A globalizált világban a technikai fejlődés és az online tér
kiterjedése miatt hozzászoktunk ahhoz, hogy minden gyorsan elérhető. Az
alkalmazotti munka napokra van bontva, az időnkért kapunk fizetést. Ha nem
vagyunk azon szerencsések között akik életük munkáját végzik, a 8 óra leteltével
elengedjük az ahhoz kötődő gondolatainkat, és ezzel le is tudjuk munkálkodásunk
eredményét. Mivel így minden nap célja valójában ugyan az, a 8 óra letelése, a ma
embere ezért hajlamos hozzászokni az egynapos eredményekhez. Hajlamosak
vagyunk egy napos célokban gondolkodni. A közösségi média, online játékok az egy
napos célokat másodperces célokra redukálják. A cél itt pusztán már csak annyi, hogy
görgethessünk még egyet az ujjunkkal, hátha látunk valami jó bejegyzést. Ezen célok
mind-mind elérődnek, mind-mind örömet okoznak és a tudatunk akarva akaratlanul
hozzájuk szokik. Valójában ezen célok elérést gyakoroljuk folyamatosan, így szó
szerint megtanuljuk céljainkkal kapcsolatban ezt a hozzáállást.
Én saját bőrömön tapasztalom sokszor, hogy egyes dolgokba amikről tudom, túl
sokáig tartanak, bele sem kezdek. A kényelemben és gyorsaságban üzlet van, ami
ezeknek csak fokozott elterjedését eredményezi, az egyén érdekeit nem priorizálja. A
gyorsaság és a kényelem viszont újabb és újabb, jobb és jobb üzleti folyamatokat
eredményez, ami így exponenciális fejlődésben nyilvánul meg. Ezt látjuk ma.
Könnyen sokszorozunk és terjesztünk információt, könnyen eljutunk egyik pontból a
másikba és tökéletesen ismerjük mi okoz elégedettséget az emberi elmének, ezt pedig
ki is használjuk a végletekig. Az emberi szervezet viszont nem ilyen közegben
működik ideálisan, ez a helyzet gyakran toxikus ránk nézve, hatásait pedig gyakran
nem is értjük, illetve nem vesszük észre. Észrevételükhöz kellő érettség és türelem
szükséges, az egy napos célokon való túl tekintés képessége. Aztán ott van még a
média hatása is. Egy dolog amit kiemelnék ide, az angolul „overnight success”,
vagyis az egy éjszaka alatt elért sikerek túlzott legitimizálását. Mivel nagyon sok
ember van a világon, akik történetei a globalizáltság miatt nagyon hamar elérnek
hozzánk, így azt gondolhatjuk, a környezetünkben gyakoriak az olyan esetek, amikor
valaki hirtelen a semmiből valami nagy dolgot ér el, azaz, rövid időn belül célt ér.
Emellett a média torzító hatása hajlamos elfedni a szenzációt nem keltő részleteket.
Valószínű egy-egy ilyen siker esetében, ha nem lottóötösről van szó és
megkérdeznünk az illetőt, hogy csinálta, azt felelné, „10 évet dolgoztam az egy
éjszaka alatt elért sikeremért”. Összességében tehát a média miatt is, gyors sikereket
várunk, ami a türelem képességét egyre szükségtelenebbé látszik tenni. Azonban, ez
csalóka hatás, mivel türelem hiányában, negatív hatások csak kellő idő elteltével
fognak ránk nézve érvényesülni, azokat kezelni viszont már nagyon nehéz.
Megelőzni sokkal könnyebb. Még egy ide kapcsolódó gondolat: Minél fiatalabb
valaki, annál kevésbé látja a hosszú idő dinamikáját. A dolgok hosszú idő alatt
bekövetkező fejlődését és a változásokat. Ahogy egyre idősebbek vagyunk,
szembesétálunk ma több 10 méter magas fákkal, amikről tudtuk, hogy egykor gallyak
voltak, nálunk magasabb gyerekekkel, aki a mellkasunkig sem értek, illetve
magyarázatot nyernek olyan dolgok, hogy mitől lehet valaki sokkal okosabb,
gyorsabb, erősebb, nagyobb hatalmúbb, vagy vagyonosabb, más pedig nem. Utóbbi
persze szerencse és a jog megfelelő ismeretének vagy figyelmen kívül hagyásának
kérdése is, de a legális módszer úgy gondolom, a hosszú időben és a türelemben
keresendő. Valami úgy lesz nagy vagy sok, hogy gyarapodik, amely gyarapodás
sebessége olykor annyira lassú, hogy a napi vagy másodperces célok tükrében
észrevehetetlen. Elengedhetetlen meglátásukhoz a türelem és kitartás. Mindezek
mellett, kellő idő elteltével nem csak a hosszú folyamatok átláthatóbbak, de a
megszerzett információ mennyiség is növekszik. Kellő időt hagyva egyre nagyobb és
nagyobb esélye van valakinek arra, hogy ritka jelenségeket is megtapasztaljon, az
ezek által megszerzett tudást pedig felhalmozza. Egészen egyszerű példa egy
egyszerű age uke. Ha valaki jár edzésre, az age ukénak először megtanulja a
nagyvonalú végrehajtási módját. Sőt, ha egészen kis gyerekekről beszélünk,
megelégszünk azzal, hogy felemeljék az egyik kezüket. Később pontosítjuk a
technikát, megismertetjük a kezek kiinduló és végpontjainak pontos helyzetét, a
közbenső helyzeteket, a csuklók találkozási pontját, a középvonal védésének
fontosságát, a helyes csípő fordítások használatát, a folytonosságot. Ha az
alaptechnikát elsajátították, elkezdünk beszélni értelmezésről (bunkai). Utóbbi pedig
sokrétű lehet, a technika alkalmazhatósága számos, a lehetőségek száma nagy, így
megismerésükhöz és begyakorlásukhoz egyaránt türelem és nagy edzésszám
szükséges. Bármennyit edz valakit, a legalapvetőbb mozdulatok is rejthetnek
újdonságot számára, az értelmezések és használatuk tükrében. Személyes példa, hogy
nem rég egy age uke tsuki kombinációs gyakorlatban nem tudtam mit kezdeni azzal a
helyzettel, amikor a támadó az age uke tsuki közötti hikite kezet arra használta, hogy
a tetsui részt beakasztja a védő kézbe, ezzel kissé lefelé mozdítva azt. A lefelé
mozdítás kellően zavaró volt ahhoz, hogy a technikám szétessen és a következő
védések ne legyen sikeresek. Apró változtatások a végrehajtás módjában
eredményeztek nagy különbségeket a végeredményben. Egy harci helyzetbe átültetve
ugyanezt, ilyen apró változtatások időzítések és távolságok dönthetnek, akár a harc
kimeneteléről is. A karatéban tehát mindig láthatunk új dolgokat és tapasztalhatunk
eddig nem tapasztalt élményeket. Soha nem mondhatjuk, hogy mindent tudunk. A
kapott információ morzsák olyanok mint egy puzzle darab. Minél többet jár valaki
edzésre, annál több ilyen darabot kap, amit lehet még akkor nem tud hova tenni, de
idővel összetéve azokat a kép amit láthat az egészből egyre élesebbé válhat.
A karate művelése türelemre tanít, illetve türelem szükséges hozzá, amely képességet
ha az ember elsajátít, hasznosítani tudja majd a világban azokat a jelenségeket is
amik megjelenéséhez vagy megértéséhez, csak a hosszú időn keresztül, kitartóan
végzett munka adhat kellő alapot.

Szalontai Gábor